26223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsírtartalmú kenőcs előállítására
Megjelent 1903. évi január lió 13-án. MAGY. A KIR. SZABADALMI j6|| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 26223. szám. IV/h/2. OSZTÁLY. Eljárás zsírtartalmú kenőcs eló'állítására. SCHEELE ÁGOSTON MAGÁNZÓ HANNOVERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 junius hó 18-ika. Jelen találmány tárgyát kenőcs gyanánt használható keveréknek különféle állati zsírokból, továbbá terpentinolajból, édes tejfölből s valamely szilárd szervetlen anyagból pl. krétából való sajátszerű előállítási módja képezi. Ha ezen lényegesen eltérő természetű anyagokat a rendes módon egymással összekeverjük, nem érhetünk el közöttük oly benső egyesülést, mint a milyet a keveréknek kenőcs gyanánt való alkalmazhatósága megkíván. Ezen követelménynek azonban az alább ismertetendő, hoszszas kísérletezés után megállapított eljárás minden tekintetben megfelel. A keverékben aránylag nagyobb menynyiségben alkalmazandó állati zsiradékokat, mint nyers szalonnát stb. 40° C. hőmérsék mellett kiolvasztjuk, még pedig legczélszerűbben agyagedényben, mivel az ilyen czélokra rendesen használni szokott fémedény a megolvadt zsírokra rendesen bontólag hat. A megolvadt masszát gyorsabb lehűlés végett hideg vízbe öntjük s az olvasztást és lehűtést többször ismételjük, míg csak a kapott zsiradék tiszta és teljesen homogén tömeget képez. A fölhasználandó terpentinolajat lehetőleg tiszta állapotban kell alkalmazni s czélszerű először fehérítés czéljából a napfényre hosszabb ideig kitenni. Ezen terpentinolajat aztán a föntebbi zsirtömeggel 40° C.-nál nem magasabb hőmérsék mellett összeolvasztjuk, — a hol a zsir és olaj keverési aránya: 3: 1 — s kavarás által egymással jól összeelegyítjük. Ezen zsírból és terpentinolajból álló maszszát most már ugyancsak langyos hőmérsék mellett, súlyának mintegy 1 /i részét kitevő édes tejföllel dörzsöljük össze, mely utóbbinak azonban rendkívül frissnek kell lennie s tejsavnak a legcsekélyebb nyomait sem szabad mutatnia. Az igy kapott tömegnek kellő finomságú, gondosan vakart fehér krétával, vagy más hasonló szervetlen anyaggal adjuk meg a kívánt sűrűséget. A kréta hozzáadásával több fontos eredményt érhetünk el. A kréta ugyanis elsősorban a kenőcsszerű összeállás elérésére szolgál, s e tekintetben nem helyettesíthető az által, hogy a választott állati zsir helyett már előzőleg szilárdabb zsírt. pl. faggyút stb. veszünk, mivel pl. faggyú alkalmazása esetén a kenőcs hatása éppen nem felelne meg azon zsirok hatásának, melyeket tulajdonságaik különös tekintetbe vételével választottunk. Azonban a kréta hozzáadása még nagyobb fontossággal bír a következő okokból: Mivel a legfinomabb zsírokból összetett