26217. lajstromszámú szabadalom • Eljárás világító- és fűtőgáz előállítására
Megjelent 1903. évi január hó 13-án. MAGY. gjg KIR SZABADALMI |S& HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 26217. szám. II/©- OSZTÁLY. Eljárás világító- és fűtó'gáz eló'állítására. DEUTSCHE CONTINENTAL-GASGESELLSCHAFT CZÉG ÉS DR BUEB GYULA VEGYÉSZ DESSAUBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 julius hó 8-ika. Világító- és fűtőgáznak előállítása kőszénnek és más, a nevezett gázokat szolgáltató anyagoknak száraz desztillácziója útján, jelenleg kizárólag fekvő, azaz vízszintesen vagy rézsút fekvő retortákban történik. A függélyesen álló retortákban való gázosítást, a mit a gázgyártás kezdetekor sokszor megpróbáltak és gyakorlatilag is foganato sítottak, már rég ideje, liogy teljesen föladták és pedig a re torták fekvése és alakja folytán okozott hátrányok folytán, a melyek közül első sorban a gáznak kisebb értékű minősége említendő. Minden ismeretessé vált álló retortánál ugyanis a gáznak kilépése csak fölül, egy helyen, többnyire egy fölül oldalt alkalmazott kivezető toldalékon át történt; a retorta alsó részében keletkezett gázok tehát kénytelenek voltak az izzó gázosítandó anyag egész oszlopán keresztül hatolni, mielőtt eltávozhattak volna. Azonban már a gázgyártás első időszakában fölismerték, hogy az először keletkező nagyon értékes, nagy világító- és fütőerejű szénhidrogének csekélyebb értékű gázokká bomlanak, ha hoszszabb ideig érintkeznek izzó anyaggal, mi mellett még azonfölül a fölötte alkalmatlan, a művelet hatásfokát csökkentő grafit-képződés is beáll. Ezen tapasztalat folytán vékony rétegeknek fekvő retortákban való, jelenleg majdnem általánosan használatos gázosítására tértek át. Azonban a vízszintesen vagy rézsút fekvő retortákban is kénytelenek a magas értékű szénhidrogének az elvezető csövekben való elszállásuk előtt túlhevített retortafalakkal érintkezni és itt elkerülendő, habár lényegesen kisebb bomlást szenvednek, mint a függélyes retortákban. A függélyes retorták fölhagyásával egyúttal veszendőbe ment azoknak az a nagy előnye, hogy igen kényelmesen és a legolcsóbban megtölthetők és kiüríthetők, mely előny idővel, még pedig az emelkedett munkabérek következtében és a mechanikai töltő- ós kiűrítőberendezésekre fordított tetemes tőke folyT tán mindinkább értékesebbé vált. A jelen találmány praktikus módot nyújt arra, hogy a függélyes retorták alkalmazásával járó nagy előnyt elérjük és az említett hátrányokat gyakorlati szempontból jelentéktelen legkisebb mértékre leszorítsuk. E czélból az álló retortákra azon alapvető változtatással tértünk vissza, hogy a gázok távozása nem egyetlen egy, fölül vagy oldalt alkalmazott elvezető nyíláson, hanem az egész