26215. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi textilanyagoknak kezelésére

gyarmatokból eredő textilanyagoknál, melyek gummitartalma sokkal dúsabb, a fürdő konczentrácziója 12—15 Beaumé fok lehet, a mészvíznek, marókálinak és szódának viszonylagos mennyiségei ugyanazok maradnak, míg a főzés tartama 1 óra. A marókálinak hatása alatt, mely lénye- j gesen különbözik az egyenlően alkálikus | marónátron hatásától, a pechosa és pechosa- ! szerű hasonló vegyületek és gummiszerű anyagok oldható kálivegyületek alakjában oldatba mennek. A szénsavas nátron pácz alakjában lép föl és maróhatást gyakorol a inarókáli által oldott gummiszerű anyagokra; a páezolás lassan halad előre és a gummi- i szerű anyagokra gyakorolt maró hatás csak I a páezolás mértékének megfelelő, úgy hogy nem támadja meg a gummiszerű anyagokat, csak olyan mértékben, a mint oldódnak és így a hasznos textilrostot sem támadja meg. A mész részben szénsavas mész alakjába megy át és ezzel keletkezése pillanatában a gyanták és gyantás anyagok egy mészgyantaszappant alkotnak, mely oldhatatlan s ezen oldhatatlanságát a fürdőnek forralása elősegíti. Ez a mészgyantaszappan behatol a textilanyag fás részébe és hasznos rostjai közé, szétrombolja a fás résznek összefüggését, mely aztán szárítás után a kendertörővel való kezelés alatt elporlik. A lágy szappan (káliszappan) fürdő arra I való, hogy a gummiszerű anyagoknak utolsó j nyomait is eltávolítsa és a rostnak a szükséges szappanos zsírosságot kölcsönözze. A jelen találmánybeli eljárással kezelt textilrostok egészen más állapotban vannak, mint a maró nátronnal vagy szénsavas nátronnal kezelt textilrostok; színezésükre az eljárás semmi hátrányos befolyással nincs, fehérítésük igen könnyű, rostjaik szívósságukat és hosszúkat megtartják; selyem fényük van, mely a festés vagy fehérítés alatt sem vész el, fogásuk selymes és zsíros, míg az eddig ismert vegyi eljárások szabálytalan, nem egyenletesen zsugorodott s gyönge ellenálló képességű textilrostokat adnak. ' Megemlítendő, hogy az eljárásnak részletei változtathatók, úgy hogy a textilanyagokat a találmány lényegének érintése nélkül pl. a szabad levegőn való kezelés helyett zárt forralókban nyomással vagy légüres térben kezelhetjük, hasonlóképen a fürdőben a marókálifc szénsavas kálival is helyettesíthetjük és a fürdőbe meszet is adagolhatunk, oly czélból, hogy a szénsavas kálit kausztiükáljuk, végül a mészgyantaszappant a textilrostban másként is állíthatjuk elő, mint leírva volt. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás növényi textilanyagoknak nyers vagy szárított állapotban való kezelésére, jellemezve az által, hogy azoknak hasznos rostjai és fás részei között egy oldhatatlan mészgyantaszappant állítunk elő, mely a fás részek összefüggését szétbontja 8 az anyagok száradása után mechanikus behatásra, mint a tilolóban, kártolóban való kezelés alatt a textilanyagok fás részeivel együtt elporlik. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás egyik foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a nyers vagy szárított állapotban lévő textilanyagokat vízből, mészvízből, marókáliból és kristályos szódából előállított fürdőbe mártjuk, melynek konczentrácziója a kezelt textilanyagok minősége szerint változik, azután azokat meleg vízben öblítjük, erre lágy szappanból, káliszappanból való meleg fürdőbe mártjuk, végül ismét langyos vízben mossuk és szárítjuk oly czélból, hogy fényes, nem zsugorodott s nagy ellenálló képességű rostokat kapjunk, melyeket a tilolóban, kártolóban stb. való további kezelésnek vetjük alá, könnyen festhetünk, jól fehéríthetünk, a nélkül, hogy a rostok fényüket elveszítenék. 3. Az 1. pontban igényelt eljárás foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy kendert, lent, vagy ezekkel rokon textilanyagokat 50 liter vízből, 50 liter mészvízből, 5 kilogramm marókáliból és 5 kilogramm kristályos szódából álló fürdőben kezelünk. PAUAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYÍ MOÁJA BUDAPESTEM.