26211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadékok szétpermetezésére, és gőzösítésére valamint a szétpermetezett vagy gőzösített folyadéknak, különösen más gázokkal összeköttetésben való további kezelésére és alkalmazására

Megjélent 1903. évi január hó 14-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 26211. szám. I V/i. OSZTÁLY. Eljárás és készülék folyadékok szétpermetezésére és gó'zösítésére, valamint a szétpermetezett vagy gó'zösített folyadéknak különösen más gázokkal összeköttetésben való további kezelésére és alkalmazására THEISEN EDE MÉRNÖK BADEN-BADENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 augusztus hó 3-ika. A jelen találmány első sorban a folyadéknak oly finom szétpermetezését czélozza, hogy azok a gőzalakot megközelítő állapotba hozatnak. A találmány tárgyát képező eljárás és készülék alkalmazásánál a szétpermetezett folyadék részecskéi az eddigi eljárások í 11. készülékek segélyével szétpermetezett folyadékok részecskéivel ellentétben olyanok, hogy azokat szabad szemmel nem láthatjuk; úgy hogy a keletkező gőz jelenlétét csakis annak valamely fölületen való lecsapódásakor vehetjük észre. Az ekként szétpermetezett folyadék hideg, átlátszó gőz- vagy ködszerű halmazállapottal bir. A folyadéknak ily finom elosztását úgy a víznek ismert czélokra való szétpermetezésénél, mint tetszőleges más folyadékoknak, különösen kristyálosodó oldatoknak finom elosztásánál is alkalmazhatjuk. A jelen találmány azonban nemcsak arra nyújt módot, hogy nagy mennyiségű folyadékokat ily finoman elosztott, a cseppfolyós és gőznemű halmazállapot között fe kvő alakra hozunk, hanem az ekként keletkező termékek oly további kezelését s teszi lehetővé, mely különösen akkor? ha a gázszerű állapotig szétpermetezett folyadékot más gázokkal hozzuk össze, igen fontos eredményekhez vezet. Ekkor ugyanis a két egymással összehozott gáz igen gyors és benső keveredése és ennek folytán igen gyorsan valamely fizikai vagy kémiai reakczió következhetik be. A gázszerű állapotig szétpermetezett folyadéknak hevített gázokkal való összekeverése által pl. az egész folyadékmenynyiségnek hirtelen gőzösítését érhetjük el. Ily gőzösítés pl. az illető folyadékban feloldott anyagok kikristályosítására szolgálhat. Az említett keverést továbbá a gázok egyikének mosására is használhatjuk föl, a mikor is azon előnyt érjük el, hogy a gázok oly könnyen keverednek egymással mint a gáz és gőz, a szétpermetezett folyadék azonban, nem lévén fölhevítve, igen könnyen kondenzálódik. Ez különösen gázoknak a hozzájuk kevert szilárd, cseppfolyós vagy gáznemű anyagoktól való megszabadításánál vagy péld. tetszőleges czélból foganatosítandó kondenzálásánál nyújthat jelentékeny előnyöket.