26207. lajstromszámú szabadalom • Újítások forgógépeken

— 2 -mely esetben a gép az óramutató forgás irányában forog, vagy pedig 1. az (l'l, 1'2, 1'3) csatornák a bevezető vezetékkel, 2. az (11), illetve (12), illetve (13) csatorna az (Ll), illetve (L2), illetve (L3) csatornával és 3. az (L'l, L'2, L'3) csatornák a bevezető vezetékkel közlekednek, mely utóbbi esetben a gép az óramutató forgásirányával ellentétesen forog. Világos, hogy a gép forgásirányának megváltoztatása akként történik, hogy egy nagynyomású munkakamarát a két szomszédos kisnyomású munkakamarával kapcsoljuk össze, nevezetesen a nagynyomású a ^^ fS

vagy r kamarával a « (3 « s « 3 « a « ' y « £ « e « Magától érthető, hogy az ismertetett elv minden oly forgógépnél alkalmazható, melynek kis- és nagynyomású kamarái vannak. A forgásirány változtatása igen egyszerűen végezhető, ha az egy kamarához tartozó zárótagok ugyanarra a tengelyre vannak fölékelve, mint az a 4., 5. és 6. ábrán látható, mely három kamarás, háromszoros expanziójú gépet ábrázol. A három kamarát (1, 2, 3) jelzi, az expanzió egymásután a három (x, y, z) rekeszben megy végbe. Ha a (2) kamarában végbemenő folyamatot vizsgáljuk, az (a) bebocsájtó vezetéken beáramló gőz az (A) nyíláson jut a nagynyomású (x) rekeszbe, ebből az (E) nyíláson távozik és a középnyomású (y) rekeszbe megy, melybe a (C) nyíláson jut be és melyből a (B) nyíláson távozik, hogy a kisnyomású (z) rekeszbe az (F) nyíláson bejutva, abból végül a (D) nyíláson át eltávozzék. Ebben az esetben a gép az óramutató foi'gás irányában forog. Ha már most föltételezzük, hogy a nagynyomású gőz az (E) nyíláson áramlik be, akkor az (A) nyíláson fog távozni és az (A, B) vezetéken (6. ábra) jut a közepes nyomású (y) rekeszbe, honnan a (C) nyíláson távozik és a (C, D) vezetéken megy a kisnyomású (z) rekeszbe, melyből végül az (F) nyíláson távozik. Ha tehát az (A) és (E) nyílásokat a gőzbevezető és az (F) és (D) nyílásokat a gőzelvezető vezetékkel kötjük össze, eme nyílásoknál csak az (r r') szelepeket vagy csapokat kellelhelyezni, hogy a gőz a föntebb jelzett utak egyikét vagy másikát kövesse. Világos, hogy a most leírt elrendezés az előbbinek egy oly kiviteli alakja, mely akkor alkalmazható, mikor a zárótagok ugyanazon a tengelyen vannak elrendezve. A vezetékeket azonban nem kell szükségszerűen az 5. és 6. ábrán látható módon elrendezni, lehet azokat a 7. ábrán látható módon is kiképezni. Ebben az esetben a három (1, m, n) vezeték lel alkalmazást, mely esetben az (1) kamara (x) rekeszébe bevezetett gőz az (n) vezetéken a (3) kamara (y) rekeszébe és innen az (m) vezetéken a (2) kamara (z) rekeszébe áramlik, honnan az elvezethető. A forgásirány megváltoztatásánál az (1) kamara (x) rekeszéből a gőz az (1) vezetéken a (2) kamara (y) rekeszébe és az (m) vezetéken a (3) kamara (z) rekeszébe jut. A forgásirány megváltoztatására ebben az esetben is az (r, r') csapok, szelepek vagy tolattyúk szolgálnak. Oly forgógépeknél, melyeknél egy vagy több tengely körül több munkakamara van csoportosítva, legelőnyösebben úgy járunk el, hogy az egy tengely körül elrendezett munkakamarákban a munka egyidejűleg kezdődjék meg. Bizonyos esetekben a leírt gépet több fázisú gép gyanánt is lehet szerkeszteni. A többfázisú szót ugyanabban az értelemben használjuk, mint az elektromos gépeknél, vagyis a gép tengelye körül elhelyezett munkakamarákban a munkakifejtés különböző pillanatokban kezdődik meg, mely pillanatok az egyes kamarák fölékelési szögétől függnek. Minden teljes munkafázis a bevezetés, expanzió vagy kompresszió és a kifú-i vatás szakából áll egy periódusnak nevezhető. ; A 8. ábrán három kamarás, hármas expanj ziójú gép munkadiagrammja látható egy ! teljes fordulat esetére. Láthatjuk, hogy mindegyik kamara munkadiagrammja négy fázis-