26207. lajstromszámú szabadalom • Újítások forgógépeken

— 2 -mely esetben a gép az óramutató forgás irányában forog, vagy pedig 1. az (l'l, 1'2, 1'3) csatornák a bevezető vezetékkel, 2. az (11), illetve (12), illetve (13) csatorna az (Ll), illetve (L2), illetve (L3) csatorná­val és 3. az (L'l, L'2, L'3) csatornák a bevezető vezetékkel közlekednek, mely utóbbi esetben a gép az óramutató forgásirányával ellentétesen forog. Világos, hogy a gép forgásirányának meg­változtatása akként történik, hogy egy nagy­nyomású munkakamarát a két szomszé­dos kisnyomású munkakamarával kapcsoljuk össze, nevezetesen a nagynyomású a ^^ fS vagy r kamarával a « (3 « s « 3 « a « ' y « £ « e « Magától érthető, hogy az ismertetett elv minden oly forgógépnél alkalmazható, mely­nek kis- és nagynyomású kamarái vannak. A forgásirány változtatása igen egysze­rűen végezhető, ha az egy kamarához tar­tozó zárótagok ugyanarra a tengelyre van­nak fölékelve, mint az a 4., 5. és 6. ábrán látható, mely három kamarás, háromszoros expanziójú gépet ábrázol. A három kamarát (1, 2, 3) jelzi, az ex­panzió egymásután a három (x, y, z) rekesz­ben megy végbe. Ha a (2) kamarában végbemenő folyamatot vizsgáljuk, az (a) bebocsájtó vezetéken be­áramló gőz az (A) nyíláson jut a nagynyo­mású (x) rekeszbe, ebből az (E) nyíláson távozik és a középnyomású (y) rekeszbe megy, melybe a (C) nyíláson jut be és melyből a (B) nyíláson távozik, hogy a kisnyomású (z) rekeszbe az (F) nyíláson bejutva, abból végül a (D) nyíláson át eltávozzék. Ebben az esetben a gép az óramutató foi'gás irányában forog. Ha már most föltételezzük, hogy a nagy­nyomású gőz az (E) nyíláson áramlik be, akkor az (A) nyíláson fog távozni és az (A, B) vezetéken (6. ábra) jut a közepes nyomású (y) rekeszbe, honnan a (C) nyíláson távozik és a (C, D) vezetéken megy a kis­nyomású (z) rekeszbe, melyből végül az (F) nyíláson távozik. Ha tehát az (A) és (E) nyílásokat a gőz­bevezető és az (F) és (D) nyílásokat a gőz­elvezető vezetékkel kötjük össze, eme nyílá­soknál csak az (r r') szelepeket vagy csapokat kellelhelyezni, hogy a gőz a föntebb jelzett utak egyikét vagy másikát kövesse. Világos, hogy a most leírt elrendezés az előbbinek egy oly kiviteli alakja, mely akkor alkalmazható, mikor a zárótagok ugyanazon a tengelyen vannak elrendezve. A vezetékeket azonban nem kell szükség­szerűen az 5. és 6. ábrán látható módon el­rendezni, lehet azokat a 7. ábrán látható módon is kiképezni. Ebben az esetben a három (1, m, n) vezeték lel alkalmazást, mely esetben az (1) kamara (x) rekeszébe beve­zetett gőz az (n) vezetéken a (3) kamara (y) rekeszébe és innen az (m) vezetéken a (2) kamara (z) rekeszébe áramlik, honnan az elvezethető. A forgásirány megváltoztatá­sánál az (1) kamara (x) rekeszéből a gőz az (1) vezetéken a (2) kamara (y) rekeszébe és az (m) vezetéken a (3) kamara (z) rekeszébe jut. A forgásirány megváltoztatására ebben az esetben is az (r, r') csapok, szelepek vagy tolattyúk szolgálnak. Oly forgógépeknél, melyeknél egy vagy több tengely körül több munkakamara van csoportosítva, legelőnyösebben úgy járunk el, hogy az egy tengely körül elrendezett munkakamarákban a munka egyidejűleg kez­dődjék meg. Bizonyos esetekben a leírt gépet több fázisú gép gyanánt is lehet szerkeszteni. A többfázisú szót ugyanabban az értelemben használjuk, mint az elektromos gépeknél, vagyis a gép tengelye körül elhelyezett munkakamarákban a munkakifejtés külön­böző pillanatokban kezdődik meg, mely pilla­natok az egyes kamarák fölékelési szögétől függnek. Minden teljes munkafázis a beve­zetés, expanzió vagy kompresszió és a kifú-i vatás szakából áll egy periódusnak nevezhető. ; A 8. ábrán három kamarás, hármas expan­j ziójú gép munkadiagrammja látható egy ! teljes fordulat esetére. Láthatjuk, hogy mind­egyik kamara munkadiagrammja négy fázis-

Next

/
Thumbnails
Contents