26203. lajstromszámú szabadalom • Czérnagombkészítő gép

— 6 — koláshoz, tehát egy-egy periódushoz épen szükséges. A jobb oldali (49) vezető pofa egy helyen vízszintesen át van fúrva és e furaton egy a (2) asztallapra erősített (57) vezetékben ide-oda tolódó (58) gömbölyű rúd megy keresztül. Az (58) gömbölyű rúd két végébe egy-egy csiga van ágyazva, melyekkel az egyrészt a (45) kerék csavarf ölületszerű homloklapjára, másrészt pedig az (51) szán oldallapjára támaszkodik. Az (51) szánt két (59) spirálrúgó állandóan jobb felé tolni igyekszik. A két (53) fogasrúd egy (60) fogaskerékkel kapcsolódik, melynek tengelye az (51) szánba van ágyazva és annak fölső lapján egy hatszögletes (61) fogantyú alakjában kinyúlik. E hatszögletes fogantyú hat lapjából egy-egy (62) peczek nyúlik ki. E peczkek pályájába egy az (50) keretre erősített ütköző nyúlik, mely végén egy kihajlítható (63) nyelvet hord. E nyelv úgy van elrendezve, hogy az (51) szán s vele a (61) fogantyú egyik irányban (a 2. és 11. ábrákon balfelé) való elmozgásakor a (62) peczkek egyikének hatása alatt kifordul és a peczket szabadon tovahaladni engedi, annak másik irányú elmozgásakor ellenben merev ütközőt alkot és így a beleütköző (62) peczket s vele a (61) fogantyút és (60) fogaskereket egy hatodfordulattal elforgatja. Ezen elforgás a két fogasrúd egymással ellenkező irányú eltolódását és ezzel a fogasrudak közé fogott (47) fémgyűrűcskének szintén egy hatodfordulattal való elforgását vonja maga után, hogy a következő munkaperiódusban a fémgyűrűcskének az említett második irányban való tekercselése történjék. Hogy ezen elforgás alkalmával a már burkolt gyűrűrész sérülést ne szenvedjen, az (55) bádoghüvelyek (56) vízszintes nyúlványai bársonnyal vannak bélelve, melynek szálai az elforgó kész gyűrűrész által elhaj líttatván, a súrlódást és így a sérülést meggátolják. A (36) tengelynek a föntebbiekben ismertetett időnkénti elforgatásai a (38) exczenterek közvetítésével a (47) fémgyűrűcskének a burkoláshoz szükséges, fönt leírt eltolódásaira alakíttatnak át, a (45) kerék segélyével pedig annak a czérnatekervények egymás mellé helyezéséhez szükséges oldalirányú egyenletes mozgásaira. Ha a (45) kerék egy teljes körülforgást tett és az (58) gömbölyű rúd végén lévő csiga a (45) kerék csavarfölületszerű homloklapjának legmagasabb pontjára érkezett, az egyik irányban való burkolás kész; az (51) szán most az (59) spirálrugók hatása alatt visszaugrik kezdeti helyzetébe, miközben a (47) fémgyűrűcske a (63) ütköző hatása alatt a már leírt módon egy hatodfordulattal elfordul és kezdetét veszi a második, majd ugyanezen módon a harmadik irányú burkolás. A gépből kikerült gombot a 8. ábrafölülnézetben mutatja. A czérnaszál két szabad végét azután a képződött hat kerületi kereszteződési pontnál átfűzzük és összekötözzük, mikor is a 9. ábrán látható kész gombot nyerjük. A 6. ábrán a (18) tűtartó hüvely egy kiviteli alakja van ábrázolva, melynek czélja, hogy a tű, föl- és lemozgásai alkalmával, a czérnafektetás módjának megfelelően, mindig 180°-nyi elfordulást tegyen. A (18) tűtartóba e czélból két (64) csavarvonalalakú mélyebb és két (65) egyenes vonalú sekélyebb horony van vésve. A (9) állványrészek derékszögben meghajlított (12) részeire ekkor, egymástól alkalmas távolságokban, három-három (66 67 68) ujj van szilárdan erősítve. Ez ujjak közül a középső (67) jobban előre nyúlik, mint a másik kettő és a (18) tűtartó lefelé mozgása alkalmával ennek (64) csavarvonalalakú hornyába nyomulva, a tűtartónak és vele együtt a tűnek a (15) rúd körül 180°-kal való elforgatását eszközli. A (66) és (68) ujjak arra szolgálnak, hogy a tűtartónak 180°-nál tovább való forgását megakadályozzák az által, hogy azon pillanatban, midőn a 180°-kal való elforgás megtörtént, a (65) egyenes vonalú horonyba nyomulnak és a tehetetlenség folytán bekövetkezhető további elforgást lehetet! lenné teszik.