26203. lajstromszámú szabadalom • Czérnagombkészítő gép

befogására és mozgatására szolgáló része fölülnézetben, illetőleg függélyes metsze­tekben. Az (1) oszlopokon nyugvó (2) asztallapra a (3) csapágyakban forgó (4) főtengely van ágyazva. E főtengely egyik végére egy (5) hajtó szíjkorong, középrészére pedig egy (6) dob van ékelve, mely kerületén egy (7) görbe horonnyal bír. E horony alakja a (6) dobnak az 1. ábra alatt raj­zolt kifejtésén látható. A horonyba a (6) dob vízszintes átmérőjének két végén, fö­lülről és alulról, egy-egy (8) szögemeltyű vége nyúlik alkalmas csiga közvetítésével. A (8) szögemeltyűk a (2) asztallapra erősí­tett (9) állványrészek (10) csapjai körül kilengést végezhetnek. A (8) szögemel­tyűk másik, hosszabb karja egy-egy (11) csúszó testtel áll csuklós kapcsolatban, mely a (9) állványrészek derékszög alatt meghajlított mellső (12) részének megfe­lelő (13) függélyes hasítékában (3. és 4. ábrák) föl- és lemozoghat. A (11) csúszó testekkel egy-egy (14) tűtartó áll szilárd kapcsolatban. A tűtartók berendezése a 7. ábrán látható. A (11) csúszó testbe egy (15) függélyes rúd van erősítve, mely­nek alsó vége egy gyűrű-alakú horonnyal bír. E horonyba két fél részből álló hen- ' geres (16) hüvely illeszkedik szintén gyűrű­alakú (17) bordájával. A (16) hüvelyre egy (18) hengeres süveg van föltolva, melynek fenéklapja központos furattal bír. E furatba oldalról egy hosszában eltolható (19) peczek ferdén lemetszett vége nyúlik egy a peczek fejére támaszkodó (20) rúgó hatása alatt. A (18) süveg furatának foly­tatásaként a (15) függélyes rúd alsó vége kúpalakú furattal bír. E két furatba illik a czérnát magában foglaló (21) tű kúpos vége, mely alatt a tű kis darabon véko­nyítva van. Az így képződő (22) vállnál fogva a tű a (19) peczek ferdén lemet­szett végébe kapaszkodik és általa fogva tartatik. A (21) tű hengeres középrésze üreges és úgy van készítve, hogy a czérna­tekercs (cop) könnyen belé helyezhető le­gyen. E czélból ezen hengeres rész egyik fele (23) sarnir körül fölnyitható, úgy hogy a czérna végének a 7. ábrán látható mó­don való befűzése után a czérnatekercs a tű üregébe helyezhető. A fölnyitható tű­rész elzárására valamely alkalmas rúgós (pattanó) zár szolgál. A (9) állványrészek derékszög alatt meg­hajlított mellső (12) részére egy-egy éles szélű (24) gyűrű van erősítve, melynek belső átmérője a (18) tűtartó hüvely (7. ábra) átmérőjével egyenlő. E gyűrűn a tűtartón lévő (19) peczekkel egy függélyes vonalban egy (25) kivágás van, mely a (19) peczek befogadására szolgál akkor, ha a tűtartó a tűvel együtt legmélyebb, ille­tőleg legmagasabb helyzetébe érkezik, mi­kor is a (24) gyűrű fölső éles széle a (19) peczek fejét a (20) rúgó hatása ellenében kihúzza és ez által a tűt fölszabadítja. A leírt mechanizmus működése már most a következő: A (4) főtengely és ezzel a (6) dob for­gása folytán ennek (7) hornya az ebbe nyúló (8) szögemeltyűket a (10) forgási csapok körül kilendíti. Az 1. ábrán föltün­tetett helyzetből tehát, ha a (6) dob jobbról tekintve, az óramutatóval ellenkező irány­ban forog a (7) horony fölső görbületének hatása alatt mindenekelőtt az alsó (8) ! szögemeltyű jobbra kileng és e közben a (11) csúszó testet a (12) állványrész ha­sítékában fölemeli. A (11) csúszótest ek­kor magával viszi a reáerősített (15) ru­dat, (14) tűtartót és az .ebbe befogott (21) tűt is. Mielőtt ez alkatrészek fölső hely­zetükbe érkeznek, a tű fölső kúpos vége benyomul az ezalatt nyugodtan álló fölső (14) tű tartóba és annak (19) peczkét a (20) rúgó hatása ellenében visszanyomva, a már föntebb említett módon (7. ábra) a fölső tűtartóba befogatik. Rögtön ezután eléri az alsó tűtartó a (2) asztallap alatt lévő (24) gyűrűt, melynek alsó éles széle a tűt a fönt ismertetett módon kiszaba­dítja az alsó tűtartóból. A (7) horony gör­bületeinek elhelyezése olyan, hogy a mint az alsó tűtartó a most leírt módon fölfelé mozgását befejezte, rögtön a fölső tűtartó kezd emelkedni és az alsótól átvett tűt fölemeli. Az alsó tűtartó ez alatt fölső

Next

/
Thumbnails
Contents