26201. lajstromszámú szabadalom • Áramvezetés elektromos vasutak számára
— 3 — pontjával az útszínben fekszik. Az (f) rúd második lámaszpontja egy öntött-vas szekrény függélyes falának hengeralakú, tömített nyílásában van, mely szekrény hermetikusan zárva van * és a (c) emeltyűt foglalja magába. Az ff) rúd ezen a végén a (g) orrt hordja, mely (c) emeltyű (h') zárófogán nyugszik, mely emeltyű egy támaszpont körül foroghat és egy fogantyút tolhat el, míg ez utóbbi a maga részéről a (t) rúddal áll összeköttetésben, mellyel együtt a zárófödél forog és nyílik. Ha már most a jármű egyik kereke a (b) emeltyűn áthalad, ezt leszorítja és ez el az (f) rudat forgatja. A (b) emeltyű (g) orra a (c) emeltyűbe ütközik, míg ez a (d) fogantyút kb. 90°-al elforgatja, Ennek folytán a zárófödél nyílik és az (1) áramközlőszerkezet az (a) áramgyüjtővel érintkezésbe juthat. Ilyen módon a főáramvezetékkel összeköttetésben álló áramközlőmű aü áramot az (a) áramszedőnek leadja. Hogy az (1) áramközlő és az (a) áramgyüjtő közötti kontaktust megkönnyítsük, az áramszedő vége czélszerűen a 8. ábrában föltűntetett alakkal bír. Ha a jármű tovább halad, az (1) áramközlőmű, minthogy az (a) áramszedőben többé támaszt nem talál, saját súlyánál fogva csukódik és (a) födelének külső fölülete ismét az útszinbe lép vissza, A födélnyitó szerkezet kettősen van elrendezve (5. ábra), úgy hogy a jármű előre vagy hátrafelé haladhat. Azon szekrények, mezekben a (c) emeltyűk és a (d) fogantyúk vannak, hermetikusan zárnak és olajjal tölthetők meg, hogy a mozgások könnyebben és megbízhatóbban menjenek végbe. Víz és szenny elhatolásával szemben az (1) áramközlőt háromszoros burkolat védi meg (9. ábra). Az áram csak akkor jut a fővezetékből az (1) áramközlőműbe, ha a födél nyitva van, mert csak ebben az esetben áll be a vezeték zárása a (q) fémrúgó és egy a (d) fogantyúval összeköttetésben álló és elek tromosan elszigetelt fémdarab között létrejövő kontaktus folytán. Ez a fémdarab drót útján elektromos összeköttetésben áll az áramközlővel. Az (1) áramközlő fémből van, félhenger vagy hengeralakú és a födél minden fémrészétől el van szigetelve. Azon burkolatok fölületei, melyek a különféle, az (I) áramközlőt védő kamrákat elzárják, a hengeralakú födél forgási síkjához párhuzamosan vannak elrendezve és a födél belső falán, a hol ez a kamrafalak szélein nyugszik, kaucsukzárásokat alkalmazunk, hogy a víz behatolását teljesen megakadályozzák. Mindegyik kamrát azonban egy kis nyílással láthatunk el, melyen át az a kevés víz lefolyhat, mely esetleg esős időjárásnál azon rövid idő alatt behatolhatna, mialatt a födél nyitva van, bár ugyanekkor maga a jármű is a födél fölött tartózkodik és így az (I) áramközlő az eső behatolása ellen meg van védve. A 7. ábra a födelet nyitott helyzetben mutatja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Áram vezetés elektromos vasutak számára, jellemezve hosszú (a) kontaktsínek elrendezése által, melyek a jármű mindkét oldalán ennek egész hosszában végig nyúlnak, míg a vágány két oldalán (e, f, g) oszlopocskák vannak elrendezve melyekben a (D) áramközlők vannak elhelyezve és melyek az (a) kontaktsineknek megfelelő távolságban vannak egymástól elrendezve. 2. Az 1. igény szerinti áramközlőberendezés egy foganatosítási alakja, melynél az oszlopocskákban elrendezett áramközlők fémgyűrűkkel burkolt (B) görgőkből állanak, melyeknek fémburkolata egy az (i) drót révén a (h) főáramvezetékkel összeköttetésben álló (E) fémlemezzel érintkezik, melyet két elszigetelt (q, r) rúgó állandóan a (D) fémgyűrűhöz szorít. Az 1. igény szerinti áramközlőberendezés egy foganatosítási alakja, melynél az áramközlők a pályasinek alatt elrendezett szekrényekben vannak elhelyezve, melyeknek födelei a járműkerekek elhaladásánál fölemeltetuek, úgy hogy a jármű (a) koataktsinei az áramközlőkkel érintkezésbe juthatnak.
