26190. lajstromszámú szabadalom • Forgó gép

- i -11. ábra a 9. ábrához hasonló foganatosítási alak, mi mellett azonban a hengerek szilárd összeköttetésben állanak a főtengellyel és ezzel együtt forognak, míg az ívtárcsák mozdulatlanok; a 12. ábra keresztmetszet a 11. ábra C—C vonala szerint; a 13. ábra három hengeres elrendezést mutat, mely gáz, petróleum, benzin vagy hasonló közegek segítségével hajtandó vagyis kalorikus gépekhez van szánva, míg a 14. ábra keresztmetszet a 13. ábra D—D vonala szerint a 15. ábra a 13. ábrán íöltüntetett elrendezés dugattyújának alkalmas ívpályáját mutatja síkba fejtve; a 16. ábra egy másik, kalorikus gépekhez alkalmas foganatosítási alak függélyes metszete és végül a 17. ábra keresztmetszet a 16. ábra E—E vonala szerint. A (12)-nél alkalmasan ágyazott, legczélszerúbben üres (6) főtengelyen (1—3 ábrák) ezzel merev összeköttetésben vagy vele egy darabból készült két vagy több (2) henger van akképen elrendezve, hogy ezeknek tengelyei párhuzamosak a főtengellyel, czentrálisan fekszenek a főtengely körül és tengelyeik egymástól egyenlő távolságban vannak. Mindegyik (2) hengerben két (3) dugattyú van, melyeknek külső végein (4) görgők vannak alkalmazva, melyek két a (13) homlokkorongokon megerősített vagy ezekkel egy darabot alkotó (5) ívtárcsákon futnak. A (13) homlokkorongok (16) összekötő rész illetve köpeny útján vannak egymással szilárdan összekötve, úgy hogy ilyen módon úgynevezett tokos motor áll elő. A hajtó közeg a (6) tengelyben levő (17) csatornán át a hengereknek körülbelül közepén lép be ezekbe és be- valamint kiömlésének szabályozására (7) közszelepek vannak elrendezve. Egyetlen (7) szelep alkalmazása esetén ezt (6) üres tengely belsejében ennek egyik végén rendezzük el, a nélkül, hogy a tengellyel forogna, még pedig úgy, hogy a csatornanyílások nagyságát és ezzel a gép sebességét tetszés szerint módosítja. A hajtó közeg ez esetben (8)-nál lép be, hol a (7) szelep van elrendezve és a gépet ennek másik végén (9)-nél hagyja el. A (6) tengelyben levő (17) csatorna a gép működése közben a (7) szelep (10) beömlési vagy (11) kiömlési csatornájával áll összeköttetésben. Minthogy a (3) dugattyúkra gyakorolt nyomás ezeket és velük a (4) görgőket is a hengerből kifelé nyomja, ezek a (13) homloklapokon megerősített ívtárcsákhoz szoríttatnak. Minthogy ezek az ívtárcsák egy csavarvonal egy részét alkotják (4—7. ábrák), ennek folytán a görgő, melynek tengelye a dugattyún van ágyazva, tényleg lejtős fölületet talál magával szemben, melyen lefelé gördülni törekszik. Minthogy a dugattyú nyomásiránya a gép tengelyével párhuzamos, ennélfogva az nem lehet merőleges a föntemlített ívtárcsákra, hanem ezekre ferde irányban gyakorol nyomást. Ha ezt a nyomást már most komponenseire bontjuk szét, melyek egyike a ferde fölűletre merőleges, míg a másik ezzel párhuzamos, világos hogy dugattyú ezen utóbbi komponens behatása alatt forogni fog. A (20) vezetékek arra valók, hogy a (3) dugattyúkat és (4) görgőket az ívtárcsákhoz illetve a görgők pályájához viszonyítva mindig megfelelő helyzetben tartsák (17)-tel hengeresatornák,{18)-czal a hengerekben levő részek és (19)-ezel a dugattyúkban levő részek vannak jelezve, melyek a görgők (5) pályájának szabadon tartására szolgálnak. A fönti ismertetés értelmében az 1—3. ábrákban föltüntetett elrendezésnél, hol a (3) hengerek a (6) főtengellyel együtt forognak, míg a (13) homlokkorongok nyugalomban maradnak, a görgők a dugatytúkra gyakorolt nyomás folytán az ívpályák mentén szintén keringenek. Mikor a (4) görgők az ívpályák legmélyebb pontját elérték, a dugattyúk a holtponton állanak illetve menetüket befejezték és a nyomóközegnek a hengerekbe való belépése megszűnik. Tovább forogva, a dugattyúk megkezdik a hengerben való visszamenetelüket és a henger most már nyitva áll a kiömlés számára. Minthogy minden henger egymásután megnyílik a nyomó közeg beeresztése czéljából, a főtengely egyenletes forgásba jut. Meg-