26182. lajstromszámú szabadalom • Forgóáramot egyenáramúvá átalakító transzformátor által táplált háromvezetékes hálózat
Megjelent 1903. évi január hó 9-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 26182. szám. vil/g. OSZTÁLY. Forgó áramot egyenárammá átalakító transzformátor által táplált háromvezetékes hálózat. SIEMENS ÉS HALSKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BERLINBEN, BÉCSBEN ÉS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 junius hó 14-ike. A következőkben leírt találmány oly forgóáramot egyenárammá átalakító forgótranszformátorra vonatkozik, melynek fegyverzetén a forgóáramot és az egyenáramot vezető közös tekercselése van és czélja az, hogy oly esetekben, mikor a forgótranszformátorhoz vezetett forgóáramot egyenárammá akarjuk átalakítani, a transzformátornak egyenáramot szolgáltató részét három vezetékes generátor gyanánt képezzük ki. A forgóáramot egyenárammá átalakító, egyetlen fegyverzet-tekercselésselbíró transzformátorok. mint az az 1. ábrán sematikusan láthaló, az egyszerűség okáért kétsarkúnak képzelt (u) forgótranszformátorból és az általános esetben szükséges, a forgóáram feszültségét a megfelelő feszültségű egyenáram létesíthetése czéljából átalakító (t) feszü'^égű transzformátorból állanak. A (t) transzrormátor (1) elsődcsévéi a három tápláló vezetékkel vannak összekötve, annak raásodcsévéi pedig — megfelelő súrlódógyűrűk közvetítésével — a fegyverzet három részarányosán fekvő pontjával. Ha a transzformátor — mint az 1. ábrán — csillagba van kapcsolva, a (2) másodtekercselések (n) közömbös pontjának potencziálja az egyenáramot vezető (lx . 12 ) vezetékek potencziál különbségének felével egyenlő. Mint az a 90559. számú szabadalomból ismeretes, az (1^ és (12 ) vezetők között alkalmazott (m) vezető a (p) ponttal épp úgy köthető össze, mint a Hopkinson-féle háromvezetékes rendszernél, minthogy akkor, mikor az egyik, illetve másik (lx , 12 ) szélső és az (m) középső vezető közé kapcsolt áramfogyasztók fogyasztása különböző, a különbséget a középső vezető a transzformátoron át a forgótránszformátor felé kiegyenlíti, mikor a kiegyenlítő áramok és a táplálóvezeték által szolgáltatott áramok a transzformátor tekercseléseiben egymás mellett jönnek hatásra. Minthogy azonban az ily transzformátor munkabírása annál nagj obb, minél nagyobb a fázisszám, a (t) feszültségtranszformátor tekercseléseit, — mint az ugyancsak ismeretes - nem egyesítjük egy pontban (2. ábra), hanem mindegyik tekercselést a forgó transzformátor fegyverzetének két-két pontjával kötjük össze, melyek kétsarkú fegyverzetnél átlósan egymással szemben, több sarkú transzformátornál pedig a sarkak távolságának felező pontjában fekszenek.
