26180. lajstromszámú szabadalom • Folyadékos indító ellenállás elektomótorokhoz

metszeteit megfelelően választjuk meg, a folyadék az egyes (g) tartályokban egyen­letesen oszlik el. Az (f) merülő elektródák egymással merev és vezető kapcsolatban vannak, ezt a kap­csolatot pl. egy rúdalakú (h) fogantyú léte­síti, mely megfelelő vezetékekben van ve­zetve. Az alapjában véve kúpalakú elektródák kerékszerúen vannak vékony, élükre állított keréktalp és kerékküllő alakú elemekből összeállítva, melyek egy kis lapos (v) edény által képezett agyhoz csatlakoznak, ennek az edénynek a feneke szitaszerűen van át­törve. A (d) csövek függélyes kitorkolásai a (v) edények fölött foglalnak helyet. Ha a részeket a leirt módon alakítjuk és a viszonyokat egyébként is megfelelően vá­lasztjuk meg, a (g) edényekből kifolyó üzem­közben fölmelegedett folyadékot a (d) csö­veken át bejutó, hidegebb folyadék folyto­nosan pótolni fogja. Minthogy a (g) edények­ben lévő folyadék föltilete aránylag igen nagy, a lehűlés is kedvezően megy végbe, a folyadék pedig fölpezsdülés következtében az edényekből ki nem hajíttatik. A folyadék megújulása, tehát" a megújuló folyadékkal érintkező részek lehűlése különösen ott tör­ténik előnyösen, hol az indításnál legelőször bemerülő részek, a (v) edények és elektró­dák középső részei fekszenek, miért is ezek hőmérsékletét az állandóan és bizonyos nyomás alatt beáramló folyadék még igen nagy áramsűrűség esetén is elég alacsony fokon tartja. Föltételeztük ezenközben, hogy a hütendő részek a föntebb leírt előnyös módon vannak alakítva és nem merülnek túlságos mélyen a folyadékba, tehát állandóan a beáramló folyadék sugár hűtőhatásának vannak kitéve. Világos már most, hogy a (g) edények lapos alakja, a folyadék kör­folyamát előidéző berendezés és a lehűtött folyadéknak a leginkább igénybe vett ré­szekhez való visszavezetése egymással kap­csolatban idézik elő a föntebb jelzett mű­szaki hatást. A föntebbi fejtegetésekben nem voltunk figyelemmel arra, hogy az (f) merülő elek­tródák és a (g) edények között a lehulló folyadék sugarak — tehát az elektromotor rotora között is — még akkor is létesítenek elektromos kapcsolatot, mikor az elektródák teljesen ki vannak emelve az edényekből, azonban minthogy a szabadon leeső, amúgy is igen kis keresztmetszetű sugarak lehul­lásuknál egyes csepekre oszlanak, az ellen­állás, melyet az áram átmenetével szemben gyakorolnak, oly nagy fog lenni, hogy eb­ben az esetben az indító ellenállás gyakor­lati szempontból teljesen kikapcsoltnak tekinthető. Ezért minden esetben meg van engedve az, hogy a (k) szivattyút a merülő elektródák éppen elfoglalt helyzetére való tekintet nélkül állandóan üzemben és a folya­dékot állandóan keringésben tartsuk, mi gyakran használt indító ellenállásoknál az üzem egyszerűsítése szempontjából igen előnyös. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Folyadékos indító ellenállás elektromo­torokhoz, mely ellenállásnál az ellenállás edényeiben és az ezekkel összekötött külön tartályban hűtött folyadék állandó körfolyamba áramlásban van, az által jellemezve, hogy a lapos indító ellenállás edényekbe alapjában véve lapos kúpalakú elektródák merülnek, melyek kerék alak­jában, élükre állított, küllő és keréktalp­szerü elemekből és középen, ott, hol azokat szabadon lehulló folyadék először éri, elhelyezett edényszerű agyakból vannak szerkesztve, oly czélból, hogy az elektródáknak a fölhe vülésnek leg­inkább kitett részei az elektródák min­den helyzeténél erélyesen hűtes­senek. 2. Az 1. alatt védett indító ellenállás egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a hűtőfolyadék a merülő elektródákhoz és az indító edényekhez szabadon le­hulló folyadék sugarak alakjában a me­rülő elektródák által elfoglalt helyzetre való tekintet nélkül állandóan hozzá folyik. (1 rajzlap melléklettol.) PALLA8 ÜESZVENYTÁRSA8AG NYOMOAJA BUDAPESTEN

Next

/
Thumbnails
Contents