26152. lajstromszámú szabadalom • Eljárás krómbőrnek keménnyé és egyidejűleg vízhatlanná tételére

Megjelent 1903. évi január hó 8-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATA L SZABADALMI LEÍRÁS 26152. szám. XI/a. OSZTÁLY. Eljárás krómbőrnek keménnyé és egyidejűleg vízáthatatlanná tételére. KÖSTER EMIL BŐRGYÁROS MEUMÜNSTERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 julius hó 2-ika. A bőr általában puha és hajlékony, s bizonyos fokig porózus. A használati tárgyak egy neméhez való alkalmazásában a bőrt keménnyé és vízáthatlanná kell tennünk. A bőrnek keményítése kiilönbözőképen történhetik, így pl. a 89964. számú német szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint gőz- vagy vízfürdőben való hevítés által. Ennél az eljárásnál a hő a bőr rostjainak szoros egymáshoz való símulását hozta létre, de ennek daczára a bőr még mindig bocsáthatott át vizet, mert a pórusok teljesen el nem zárattak. A jelen találmánybeli eljárás szerint cserzett bőr kemény és vizet sem bocsát át. Az eljáráshoz a bőrt a szokásos előkészítésnek vetjük alá, és azután krómsavas sóknak oldatába mártjuk, melyhez még egy kis sav is adatik. Ezen krómsavas sóknak redukálására azután, mint eddig, antiklór (natriumthioszulfát) használtatik föl. Még ha a krómsavas sók az egész cserzendő bőrt át is itatták, a redukálás mégis olykép ment végbe, hogy a cserzési folyamat a bőrnek mindkét külső fölületétől indulva meg, lassan haladt befelé. A jelen találmánybeli eljárás lényege már most abban van, hogy ezt az ismeretes cserzési folyamatot megszakítjuk, mielőtt a bőr teljesen cserezve volna, mielőtt tehát a bőrnek belső rétegeiben levő sók redukáltatnának. Abban az állapotban, mikor még a bőrnek belső rétege teljesen puha és még nem cserzett, a bőrt egy körülbelül 108°-ra fölhevített antiklór-oldatba mártjuk. E művelet folyamán a hő mellett az antiklór érvényesül, úgy hogy nemcsak a rostoknak összehúzása, hanem egyidejűleg a még jelenlevő krómsavas sóknak redukálása is bekövetkezik. Végzett cserzés után egy oly bőrt kapunk, mely kemény és a vizet át nem bocsátja, mert nemcsak hogy a rostok szorosan egymáshoz záratnak, hanem a pórusok is oldhatatlan, anorganikus anyagokkal töltetnek ki. A jelen találmánybeli eljárás azonban nem egyszerű összetétele az eddigelé ismeretes eljárás egyes fázisainak, mert czélja az, hogy a bőrnek eddigelé még a külső rétegekkel nem együtt kicserzett részeit egy külön kezelésnek vessük alá, mielőtt a redukczió teljesen keresztülvitetnék. Mert készen cserzett bőrt hő által hevíthetünk, de vízáthatlanná nem tehetünk. A jelen találmánybeli eljárással azonban a kész terméknek nemcsak keménységi foka lesz nagyobb hanem egyúttal vizet sem fog az