26141. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartós takarmány előállítására vízdús gumókból, gyökerekből és más effélékből
Megjelent 1903. évi január lió 9-én. MAGY. ^J K[R. SZABADALMI JgH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 26141. szám. IV/©. OSZTÁLYEljárás tartós takarmány eló'állítására vízdás gumókból, gyökerekből és más efélékből. SCHWARTZ VILMOS KERESKEDŐ HANNOVERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 junius hó 5-ike. A jelen találmány czélja tartós takarmányt előállítani olyan gumókból, gyökerekből és másefélékből, melyek magas víztartalomnál fogva az eltartásnál könnyen bomlanak. Az eljárás különösen burgonya, répa és másefélék számára alkalmas. A burgonya kitűnő takarmány, azonban a szedés után csak aránylag rövid ideig alkalmazható haszonnal takarmány gyanánt, mert a burgonya hosszabb eltartásnál csírázás és elromlás folytán veszít tápértékéből. A fölös burgonya értéktelenítésének elhárítására ajánlott eljárások nem bizonyultak előnyösöknek. A besavanyítás a tápanyagok tetemes veszteségével jár és nem ad szállítható terméket. A burgonya szárítása szárítótelepeken, úgy mint az a répaszeleteknél szokásos, drága és azonfölül csak olyan terméket ad, mely áztatás és darálás után válik alkalmas takarmánnyá, A jelen eljárás ellentétben az ismert eljárásokkal, könnyen és olcsón foganatosítható és olyan terméket ad, melynek nagy a tápértéke, ezt állandóan megtartja és a mellett a takarmányozásnál jól használható. A gépberendezés az eljárásnál nagyon egyszerű. Az eljárás könnyen összeköthető más különböző kiterjedésű üzemekkel. A konzerválandó anyagokat, pl. burgonyát, mosás és máseféle után aprítjuk és természetes vizük egy részétől megszabadítjuk. Ez előnyösen sajtolás útján történik, a mikor a víznek kb. 20°/o-a eltávolíttatik, A sajtolást megelőző aprításnál arra kell ügyelni, hogy csak durva pép keletkezzék úgy hogy a czellák a rákövetkező sajtolásnál is sértetlenek maradjanak és a bennük levő keményítőt el ne veszítsék. A durva pép választása folytán a szárítás is meg van könnyítve. A vizétől részben megszabadított tömeget melász és tőzeg keverékével keverjük. Általánosságban elegendő, ha 1000 rész reszelt burgonyához 250 rész olyan melásztőzeget adunk, mely kb. 36—40e /o czukrot tartalmaz. Legelőnyösebb olyan melásztőzeget használni, mely előzőleg jól kiszáríttatott, úgy, hogy a rendes kb. 25% helyett csak kb. 5°/o vizet tartalmaz. Az alkalmazott melásztőzeg az ismeretes tőzegliszt, mohtőzeg, tőzegmoha (pl. sphagnum) és máseféle segélyével állítható elő. A melásztőzeg őrölt állapotban (mint liszt) vagy pedig durván aprított alakban alkalmazható. Előállíthatjuk előbb a melász és tőzeg keverékét, a melyet azután a reszelt burgonyá-
