26134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csöveknek és más üres testeknek kihengerlésére

rajzban nincsenek is föltüntetve. A tövis lehet vagy rögzítve vagy pedig a munkadarabbal együtt mozoghat a hengerművön keresztül. A csőnek lehető legerősebb nyújtása czéljából azonban kívánatos, hogy ne csak a hengerek hajtassanak, hanem hogy maga a tövis is mechanikusan húzassék vagy hajtassék a hengerművön keresztül. A kihengerlendő nyers csődarabokat vagy már eleve látjuk el hornyokkal vagy lapos oldalakkal vagy pedig utólag adjuk meg a hengeres fölületű munkadaraboknak alkalmas szerkezetek segélyével a szükséges hornyokat, oly módon, hogy azokat pl. megfelelően kiképezett hengerek között hajtjuk keresztül. Ugyanazon vagy egy külön hengerléssel az (a) hengerek (2. ábra vagy 6. és 7. ábrák) segélyével a kívánt kinyújtást is végezhetjük. Három vagy több henger között való hengerlésnél nem lapos oldalakat, hanem hornyokat kell a munkadarabon kiképeznünk, ha erősen akarunk nyújtani. Két henger között való hengerlésnél legjobb a munkadarabon lapos oldalakat (4. ábra) kiképezni oly módon, hogy ezen pontokon a munkadarab majdnem a kész cső falvastagságával birjon. A 8. ábra ilyen munkadarab harántmetszetét láttatja éppen a hengerek által való megfogás pillanatában. A körkaliberű hengerek a munkadarabot mindenek előtt oly ellipszis ivein fogják meg, melynek kis tengelye a hengerek tengelyével párhuzamos. Ezen ellipszis az ábrában szakadozott vonalakkal van berajzolva. Minél közelebb jut a munkadarab a hengerek közötti legkisebb kaliberhez (9. ábra), annál inkább körbe megy át ezen ellipsis, míg végre a legkisebb kaliberben a támadó pontok egy kört alkotnak (10. ábra). A lapos oldalaknak a 4. és 8. ábrában látható méretezésénél a hengerek nyomása kizárólag a nyers munkadarabnak azon oldalaira szorítkozik, a melyeken a legerősebb anyagfölhalmozódás van, mely anyag hosszirányban kinyújtatik. Minthogy a munkadarabnak lelapított oldalain levő, a hengerek nyomása alatt nem álló anyag a harántmetszetnek kinyújtott részéhez képest csekély, azért a lelapított részek utánengednek és a hengerek nyomása alatt lévő vastagabb részekkel egyetemben kinyújtatnak. Az oldalas, a hengerélek által meg nem fogott részeknek ezen kinyújtása következtében a ránczképződés meg van akadályozva, mely le nem lapított vagy kellő mértékben le nem lapított ürös munkadaraboknál máskülönben bekövetkezik. A 11. ábra oly cső harántmetszetét láttatja, mely lelapított oldalakkal el nem látott, eredetileg körharántmetszettel biró munkadarabból körkaliberű hengerek között kihengereltetett. Az (al) hengerélek a munkadarabba behatolván, a közöttük lévő anyagot kifelé duzzasztják, úgy hogy a munkadarabnak (c6) részei a tövistől elemeltetnek. További összenyomásnál (12.ábra) úgy jobb, mint baloldalt fodrok képződnek. A hengerélek között lévő anyag erőssége következtében a cső kinyújtása kisebb, ellenben a szélesbítés oly erős, hogy belső fodrok külső erős szakállal párosulnak. A 4. ábra szerinti lelapítások e szerint nemcsak a szakáiképződést, hanem, a csőkinyújtással szemben kevesebb ellenállást fejtvén ki és ennek következtében erősen megnyújtatván, a belső fodorképződést is megakadályozzák. Ha a hengerek lekerekített élű körkaliberrel birnak, akkor az 5. ábrában föltüntetett cső egy huzamban állíttatik elő, a mikor is a cső kaliberhézagokon vagy szorosan a tövishez illeszkedik vagy két gyenge kiszélesítést kap, a mint ez a rajzból látható, mely kiszélesítések a csőnek a tövisről való lehúzását megkönnyítik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás csöveknek és más ürös testeknek kihengerlésére, jellemezve azáltal, hogy egy ürös munkadarabnak kaliberhengerek és tövis között való hengerlésénél a kaliberhézagokon való szakáiképződést azáltal akadályozzuk meg vagy legalább is csökkentjük erősen, hogy a kihengerlendő munkadarabnak