26115. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós mótor
— 2 -A (11) és (12) hüvelyek a (35, 39) furatokon át közlekednek a (18) és (19) olajkamrákkal, melyekben a megtisztított olaj szintje a (37) átlátszó csőben látható. A fölső (38) csapon át olajat tölthetünk a kamrákba, mig a kúpos végű (39) csavar segélyével elzárt nyílás a levegő kibocsátására szolgál. A gépet működtető közeg, pl. levegő vagy gőz, az (1) horonygyűrűbe a (40) bebocsátó csapon, a (41) és (42) vezetéken és a korongon mozgó (44) tömbben kiképezett (43) vájaton át áramlik be. Ezen vájat a (44) tömb ill. regulátor segélyével (4. ábra) akként szabályoztatik, hogy az a korong minden fordulatánál több vagy kevesebb hajtó közeget bocsát a hengerbe, sőt a beáramlást, ha a gép járása igen gyors, meg is szüntetheti. Ezen (44) regulator, mely a (96) és (97) spiralisrugók által (2. ábra) kifejtett húzó erőnek van kitéve, mely az (52) boronyban (4. ábra) ide s tova csúszhat, mely a forgó korong jobb oldalán (5. ábra) sugárirányban s a mótor tolattyújának megerősítési helyétől bizonyos szögtávolságban van elrendezve. A (42) helytálló bebocsátó nyílás (2. ábra) szarv alakjában van foganatosítva ; a (43) mozgó bebocsátó vájat a gép nyugalmi helyzetében alsó részével a helytálló (42) bebocsátó nyílás alsó koncentrikus görbületét érinti. A (43) bebocsátó nyíláson át (5. ábra) az (5) dugattyú mögé áramló hajtó közeg csakhamar behatol a (45) bebocsátó nyíláson át a (2) horonygyűrűben mozgó (6) dugattyú mögé. Az (5, 6) dugatytyúk a 2. ábrában föltüntetett nyíl irányában forognak. A motort a kúpos végű (45) csap segélyével (1. ábra) hozzuk működésbe. Mindegyik horonygyűrű egy (46) kibocsátó nyílással bir (2. ábra), melyen át a hajtó közeg azonnal kiáramlik, mihelyt a tolattyú ezen nyíláson áthaladt. Ezen nyílás mellett, egy másik egy derékszögű, üveg- vagy kristálylemez segélyével elzárt nyílás is van elrendezve; a horonygyűrűben még az (50) csapó van elrendezve akként, hogy az a horonygyűrű nyílását teljesen elfödi és csak a dugattyú által szoríttatik ki helyéből, hová azonnal visszatér, mihelyt a dugattyú hátsó res.ze a csapó közepéig ért és a regulator által bebocsátott hajtóközegnek i támasztó falul szolgál. A csapónak, a dugattyúnak, a regulatornak és a bebocsátó nyílásának az (1) horonygyűrűben való viszonylagos helyzetei olyanok és olyképpen ' vannak szabályozva, hogy mihelyt a dugatytyú az (50) csapón áthaladt és az ismét zárú helyzetében van, a zárt csapó és a dugattyú mögötti térbe kisebb-nagyobb I mennyiségű hajtó közeg bocsáttatik. Ezen ) ad missió lehet hosszabb vagy rövidebb tartamú ; utána feszültségcsökkenés áll be, mely a szerint, amint a fáradt közeg a szabadba vagy kondensatorba áramlik, egy atmosphérán fölül vagy alul marad. A dugattyú mindkét oldalán a forgó korongok mindegyikében (5. ábra) két-két (57) és (571) vájat van alkalmazva a dugattyú súlyának kiegyenlítése czéljából. A forgó korongnak (3, 4) részei, melyek az (59) csapokon egymásba illesztetnek, akként vannak a (60) tengelyre ékelve, hogy (61) fáczukkal a (62) éken (1. ábra) egymástól kissé eltávolodhatnak. A forgó korong két része között két (63) és (94) gyűrű (4. ábra) van elrendezve, melyek a (95) csavarok segélyével szoríttatnak meg és melyek között a (66, 67) gyűrűs kiugrások vannak kiképezve, melyek közé két (68) és (69) ruganyos gyűrű van tömítés gyanánt beszorítva. A forgó korong részeinek belső oldalában félhenger alakú sugárirányú (70) hornyok vannak kivájva, melyek ha a korongrészek pontosan egymásba illesztettek, sugárirányú, hengeralakú vezetékeket képeznek, melyekbe rúgós, összenyomható drótszálakat szorítunk, melyek e vezetékeket megtöltik és egymás között a (71) egyensúlyozó kamarákat (5. ábra) képezik, melyekbe a (711) harántvezetékeken át mindenik horonygyűrűből a hajtó közegnek bizonyos mennyisége hatol be, a midőn is e vezetékekben ugyanoly nyomás uralkodik, mint a horonygyűrűben. Minthogy a (71) kamrák összfölülete nagyobb, mint a horonygyűrű nyitott oldalát födő rész, mig a