26096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek olvasztására és kezelésére

képez, melyből a levegő állandó erősségű áramban halad a kemenczébe, úgy hogy a fújtató által létesített hullámzások nem terjednek az olvasztó térig, hanem ezen kamra által úgyszólva elnyeletnek. Kívánatos, hogy a (16) csövekbe áramló levegő mennyiségét a munkás a (33) szeleptől függetlenül is szabályozhassa, mely czélból a (27) könyök hajlásában fönt egy csavarmenetes kifúvó nyílás van kiképezve, melyben egy (35) csavaros dugó foglal helyet. Ezen dugó (36) harántbevágással bír, mely a dugónak kicsavarodása alkalmával a csavarmenetes kifúvó nyílással öszszeköttetésbe jut s ily módon a (32) csövön beáramló levegő egy részét a szabadba bocsátja, úgy hogy a (16) csövekbe kevesebb levegő áramlik. Ezen szerkezet segélyével a levegő mennyisége kellő pontossággal szabályozható. A lég- és gáz- vagy olajvezetékek szelepeinek megfelelő kezelése által a kivánt jellegű tűzsugarakat létesíthetjük a kezelt fém olvasztása, redukálása vagy finomítása ezé Íjából. Ily módon oxidáló, redukáló vagy szenesítő tűzsugarakat állíthatunk elő, pl. azáltal, hogy az olaj vagy gáz mennyiségét a levegőhöz viszonyítva, folyton növeljük az olajvezeték (37) szelepének megfelelő beállítása által, a mikor is a tűzsugarak egymás után oxidáló, redukáló s végül szenesítő hatást fejtenek ki. A beöntő nyíláson keresztül a kemenczét fémmel megtöltvén, a gáz- vagy gőzsugarakat megindítjuk s valamely alkalmas módon meggyújtjuk. A hőmérsék ekkor rendkívül magasra emelkedik s az olvasztó térben tökéletes elégés megy végbe, úgy hogy a fém a tűzsugarak ezen közvetlen hatása alatt gyorsan megolvad. Mint már említve volt, a (16) csövek a kemencze átellenes fala irányában lefelé és összehajlóan haladnak, úgy hogy a gáz- és tűzsugarak a kemencze belsejében örvénylő mozgásba jönnek, mielőtt a (6) nyíláson keresztül kifúvatnának. Ezen műveletnél úgy oxidáló, mint redukáló sugarak is alkalmazhatók az olvasztandó fém természete szerint s ezen sugarak az olvasztás folyamata alatt megváltoztathatók a kezelő személy belátása szerint. így pl. sárgaréz olvasztása esetén szenesítő lánggal kezdjük a műveletet, melyet az olvadás előrehaladtával oxidáló lánggá változtatunk, azután néhány perczig ismét szenesítő lángot alkalmazunk, hogy a fém a jelenlegi faszénnel való kezelésnek megfelelő módon kezeltessék. Ha az olvasztandó fém (különösen vas és aczél) a metalloidoktól volna megszabadítandó, a kemencze alsó részét a 2. ábrán látható helyzetből balra billentjük oly helyzetbe, hogy a megolvadt fém közvetlenül a lángsugarak útjába essék, úgy hogy a sugarak a fémbe behatoljanak s azt heves mozgásba hozzák. Ezen alkalommal a szénhydrogén tartalmú gázzal elvégzik a szükséges reakeziót, mely a fém tisztítását eszközli. Ha a kemenczét az ellenkező oldalra billentjük, a fém a (6) nyíláson keresztül lebocsátható. Minta rajzlapokból könnyen fölismerhető, a (15) kézi kerék forgatása folytán a (12) csavarkerék is elforog, mely viszont a kemenczét a (10) csapok körül helyzetéből kilendíti. Ha a kemencze a rajzokon föltüntetett normális helyzetét foglalja el, melyben a tulajdonképeni olvasztás megy végbe, vagy redukáló, vagy pedig közömbös lángokat fog a kezelő egyén alkalmazni. Ha ellenben a kemenczét oly módon billentjük el, hogy a megolvadt fém a lángsugarak haladási irányába essék, melyek abba ekkor benyomulnak; a kezelő személy oly természetű tűzsugarakat fog alkalmazni, melyek a kezelt fém és a létesítendő termék sajátos jellegének megfelelnek. A kezelés ezen stádiumában, például sárgaréznél úgy redukáló, mint közömbös láng is alkalmazható, míg aczélnál és kovácsolható vasnál, például oxidáló láng talál alkalmazást. Sárgaréz és hasonló fémek kezelésénél a tűzsugarakba az olvadt fémbe való behatolása igen nagy fontossággal bír, a menynyiben a fém erőteljes fölkavarása jön létre, a mi a rendes eljárásnál farudak segélyével volt csak elérhető. Sárgaréz,