26053. lajstromszámú szabadalom • Készülék munkadaraboknak vízgáz vagy effélével, különösen összeforrasztás czéljából való helyenkénti fölhevítésére

- 2 Az 1. ábra az előbb említett foganatosítási alak metszete a 2. ábra 1—1 vonala szerint. A 2. ábra metszet az 1. ábrának 2—2 vonala szerint. A 3. ábra részben nézet és részben metszet az 1. ábrának 3—3 vonala szerint. A 4. és 5. ábrák oldal- és elölnézetben a készüléket állványra szerelten láttatják. A 6. és 7. ábrák a csőkarimák forrasztására szolgáló készülék oldal- ill. előlnézetét láttatják. A 8. ábra harántmetszet. Mindenek előtt az 1—5. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakot fogjuk leírni. Az (A) lángzó, mely öntött vasból készül, az (a) és (b) csőtoldatokkal van ellátva, melyekkel egy kétágú csővezetéket kötünk össze. A bevezetett gáz a levegővel (B) kamrában keverődik össze és ezután a (C) csatornán keresztül a (c) fuvókához áramlik. Az (A) lángzótól a két oldalas (D) toldat ágazik el, melyekbe a (d) csavarok vannak becsavarva, melyek az (E) téglának megfelelő mélyítéseibe behatolnak és ezt ily módon az (A) lángzóval kötik össze. Az (E) tégla (e) részeinek tartására az (P) hevederek, a (Gr) tartók és az ezeket a (d) csavarokkal összekötő, csavaros (g) csapok szolgálnak, melyeknek meghúzása által az (E) téglát, ill. (e) részeit szorosan a lángzó (f) alaplemezéhez szoríthatjuk. A mint a rajzból látható, a tégla akként van kiképezve, hogy azt pl. a (W) vízszekrény (w) szögletére illeszthetjük, a mikor is az (e) részek pontosan a szekrény oldalaihoz illeszkednek. A lángzó folytatásában a (H) csatornák vannak elrendezve, melyek a (c) fuvókához csatlakoznak és akként vannak kiképezve, hogy a forrasztandó pontra két láng irányíttatik. A (H) csatornáknak ill. ezek torkolatának alkalmas kiképzése által tetszőleges alakú lángokat létesíthetünk. Egyenes forrasztás elérése czéljából a csatornákat előnyösen keskeny négyszög alakjával bíró harántmetszettel készítj ük. A (H) csatornák a (c) fúvóka előtt a (h) kamrává egyesülnek, mely homorú oldalával a fúvóka felé van fordítva. A hideg keverék ezen homorú oldalba ütközik, jobban összekeverődik és egyszersmind a fúvókát és a csatornavégeket annyira lehűti, -hogy láng itt még nem képződhetik, hanem csak a csatornák kibocsátó végénél. A lángok a forrasztandó pontba ütközve visszacsapnak és az egész űrős térben elosztódnak ; ezáltal a tégla belső felülete erősen fölhevül és sugárzó hőjével jelentékeny mértékben elősegíti a munkadarab fölhevítését. Megemlítendő még, hogy a tégla fölfekvési fölületeiben a (k) csatornák (2. ábra) vannak kiképezve, melyeken át az égés termékek távoznak; ezen csatornákon a forrasztásnál keletkező cseppek is kifolynak és ekként a kivánt hőmérsék elérését jelzik. A forrasztó készüléket aszerint, a mint ez maga vagy a munkadarab könnyebb, a hydraulikus szegecselő készülékek módjára egy mozgatható állványon vagy pedig egy helytálló állványon rendezhető el, melyhez a munkadarabokat szállítjuk. A forrasztó készüléket akként rendezhetjük el, hogy a forrasztó tér nyílása vagy lefelé vagy pedig fölfelé legyen fordítva. A 4. és ő. ábrák az utóbbi elrendezést láttatják; az (A) lángzót az oldalas (m) állványok hordják, melyek a (p) gázvezeték és a (q) légvezeték között vannak elrendezve. A 6—8. ábrákban (K) a csövet, (L) pedig a reá forrasztandó karimát jelöli. A forrasztó teret két (M, N) gyűrű képezi; az (M) gyűrű zárt és helytálló, míg az (N) gyűrű két mozgatható részből áll, melyek oldalt tolhatók, hogy az (E) karimát a forrasztó térbe vezethessük be. Mindegyik (M) és (N) gyűrű egy vagy több lángzóval van ellátva. A (P) vasgyűrűn, mely az (M) gyűrűt körűifogja, oly lángzók vannak elrendezve, melyek mindegyike a lég és gázvezetékkel van összekötve. A levegő és gáz az (X) ill. (XI) kamrába vezettetnek és az egymásfelé irányított (x, xl) fuvókákból akként fúvatnak ki, hogy a két áram egymásba ütközve egymással összekeverődik. Ezen keverődés az (y) kamrában megy végbe, melyből az (yl) csatorna a