26053. lajstromszámú szabadalom • Készülék munkadaraboknak vízgáz vagy effélével, különösen összeforrasztás czéljából való helyenkénti fölhevítésére

- 2 Az 1. ábra az előbb említett foganatosítási alak metszete a 2. ábra 1—1 vonala szerint. A 2. ábra metszet az 1. ábrának 2—2 vonala szerint. A 3. ábra részben nézet és részben met­szet az 1. ábrának 3—3 vonala szerint. A 4. és 5. ábrák oldal- és elölnézetben a készüléket állványra szerelten láttatják. A 6. és 7. ábrák a csőkarimák forrasztá­sára szolgáló készülék oldal- ill. előlnézetét láttatják. A 8. ábra harántmetszet. Mindenek előtt az 1—5. ábrákban föltün­tetett foganatosítási alakot fogjuk leírni. Az (A) lángzó, mely öntött vasból készül, az (a) és (b) csőtoldatokkal van ellátva, melyekkel egy kétágú csővezetéket kötünk össze. A bevezetett gáz a levegővel (B) kamrában keverődik össze és ezután a (C) csatornán keresztül a (c) fuvókához áramlik. Az (A) lángzótól a két oldalas (D) toldat ágazik el, melyekbe a (d) csavarok vannak becsavarva, melyek az (E) téglának megfe­lelő mélyítéseibe behatolnak és ezt ily mó­don az (A) lángzóval kötik össze. Az (E) tégla (e) részeinek tartására az (P) hevede­rek, a (Gr) tartók és az ezeket a (d) csava­rokkal összekötő, csavaros (g) csapok szol­gálnak, melyeknek meghúzása által az (E) téglát, ill. (e) részeit szorosan a lángzó (f) alaplemezéhez szoríthatjuk. A mint a rajz­ból látható, a tégla akként van kiképezve, hogy azt pl. a (W) vízszekrény (w) szögle­tére illeszthetjük, a mikor is az (e) részek pontosan a szekrény oldalaihoz illeszkednek. A lángzó folytatásában a (H) csatornák vannak elrendezve, melyek a (c) fuvókához csatlakoznak és akként vannak kiképezve, hogy a forrasztandó pontra két láng irányít­tatik. A (H) csatornáknak ill. ezek torkola­tának alkalmas kiképzése által tetszőleges alakú lángokat létesíthetünk. Egyenes for­rasztás elérése czéljából a csatornákat elő­nyösen keskeny négyszög alakjával bíró harántmetszettel készítj ük. A (H) csatornák a (c) fúvóka előtt a (h) kamrává egyesülnek, mely homorú oldalá­val a fúvóka felé van fordítva. A hideg ke­verék ezen homorú oldalba ütközik, jobban összekeverődik és egyszersmind a fúvókát és a csatornavégeket annyira lehűti, -hogy láng itt még nem képződhetik, hanem csak a csatornák kibocsátó végénél. A lángok a forrasztandó pontba ütközve visszacsapnak és az egész űrős térben el­osztódnak ; ezáltal a tégla belső felülete erősen fölhevül és sugárzó hőjével jelenté­keny mértékben elősegíti a munkadarab fölhevítését. Megemlítendő még, hogy a tégla fölfek­vési fölületeiben a (k) csatornák (2. ábra) vannak kiképezve, melyeken át az égés termékek távoznak; ezen csatornákon a forrasztásnál keletkező cseppek is kifolynak és ekként a kivánt hőmérsék elérését jelzik. A forrasztó készüléket aszerint, a mint ez maga vagy a munkadarab könnyebb, a hydraulikus szegecselő készülékek módjára egy mozgatható állványon vagy pedig egy helytálló állványon rendezhető el, melyhez a munkadarabokat szállítjuk. A forrasztó készüléket akként rendezhet­jük el, hogy a forrasztó tér nyílása vagy lefelé vagy pedig fölfelé legyen fordítva. A 4. és ő. ábrák az utóbbi elrendezést láttatják; az (A) lángzót az oldalas (m) áll­ványok hordják, melyek a (p) gázvezeték és a (q) légvezeték között vannak elren­dezve. A 6—8. ábrákban (K) a csövet, (L) pedig a reá forrasztandó karimát jelöli. A forrasztó teret két (M, N) gyűrű ké­pezi; az (M) gyűrű zárt és helytálló, míg az (N) gyűrű két mozgatható részből áll, melyek oldalt tolhatók, hogy az (E) karimát a forrasztó térbe vezethessük be. Mindegyik (M) és (N) gyűrű egy vagy több lángzóval van ellátva. A (P) vasgyűrűn, mely az (M) gyűrűt körűifogja, oly lángzók vannak elrendezve, melyek mindegyike a lég és gázvezetékkel van összekötve. A levegő és gáz az (X) ill. (XI) kamrába ve­zettetnek és az egymásfelé irányított (x, xl) fuvókákból akként fúvatnak ki, hogy a két áram egymásba ütközve egymással össze­keverődik. Ezen keverődés az (y) kamrában megy végbe, melyből az (yl) csatorna a

Next

/
Thumbnails
Contents