26046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénsavval telített folyékony hashajtószer előállítására szifón alakjában

Megjelent 1902. évi (leczeinber hó 22-én. MAGY SZABADALMI KIR. IIIVATA L SZABADALMI LEIRAS 2604(5. szám. IV/h/2. OSZTÁ LY. Eljárás szénsavval telített folyékony hashajtószer eló'állítására szifon alakjában. MONDLICHT BERNÁT OKL. GYÓGYSZERÉSZ ÉS JOGUTÓDAI BIRLY BÉLA MÉRNÖK ÉS KEMÉNY SÁNDOR VÁLLALKOZÓ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 május hó 6-ika. A jelen találmány tárgyát szénsavval telített, folyékony hashajtószer előállítására szolgáló eljárás képezi. A «Pharmacopea Hungarica» czímű gyógyszerkönyvben ismertetett «potia magnesia citrica eff'ervesceus» nevű szénsavas folyékony hashajtószert jelenleg az orvos rendeletére a gyógyszertárban frissen készítik és, miután romlandó, azonnal föl is használják. Előállítása az idézett gyógyszerkönyv szerint a következő: A szükséges gyógyszereket vízben föloldják, megfelelő erős üvegpalaczkba teszik, melyben azután mesterséges szénsavat fejlesztenek a következő módon: bizonyos mennyiségű szódabíkarbonikát és czitromsavat tesznek gyorsan az üvegbe, az üveget gyorsan bedugaszolják, dróttal körülkötözik és fölfordítják, hogy szénsav fejlődjék. Ez eljárás, mint látható, igen sok hátránynyal bír. Így pl. igen gyakran megtörténik, hogy a szénsav fejlődése közben az üveg explodál; továbbá, hogy a szénsav elillan, mielőtt még az üveg be lenne dugaszolva; ha az üveg rosszul van bedugaszolva, fölfordítás alkalmával a gyógyszer kifolyik; az üveg kinyitásánál igen óvatosan kell eljárni; ha sok a szénsav az üveg kinyitásánál, a gyógyszer nagy része kifolyik; ha nagyon kevés a szénsav, a gyógyszer íze kellemetlenül undorító; a gyógyszerésznek nagy fáradságába kerül minden alkalommal friss, jó és rendesen készített gyógyszert kiszolgáltatni, ha egyszerre több üveggel előre készítünk, a gyógyszer néhány nap alatt megromlik és hasznavehetetlenné lesz; minden alkalommal frissen elkészítve, elkészítése legalább '/a órát vesz igénybe ; drága, mert egy üveg előállítása körülbelül 160 180 fillérbe kerül, a mi ezen, különben kitűnő hatású hashajtószer használatát, főkép a szegényebb néposztály és egyesületek részére nehezen hozzáférhetővé teszi s. i. t. Ezzel szemben a jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint olyan hashajtószert nyerünk, mely a fönt fölsorolt hátrányokkal nem bír. Az eljárás abban áll, hogy 15 gr. czitromsavat és 10 gr. szénsavas magnéziát 300 gr. vízben föloldunk, az oldatot átfiltráljuk és folyékony szénsavval keverve alkalmas palaczkba (szifonba) benyomjuk. A szer izének kellemessé tételére az említett oldathoz más jóízű folyadékot is keverhetünk. Az ily módon szifon alakjában nyert hashajtószer hosszú ideig eltartható, minélfogva belőle egyszerre nagyobb készletet lehet