26045. lajstromszámú szabadalom • Szélmótor önműködően beálló szárnyakkal

Megjelent L90~. évi deczember hó 22-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 26045. szám. V/d/3. OSZTÁLY. Szélmótor önműködőlég beálló szárnyakkal. MEIER HENRIK LAKATOS BENRATHBAN (DÜSSELDORF MELLETT) A szabadalom bejelentésének napja 1902 április hó 10-ike. A jelen találmány tárgyát egy az ismert szélturbinák rendszere szerint szerkesztett szélmótor képezi, mely az által működik kiválóan jó hatásfokkal, hogy szélszárnyainak sajátszerű szerkezete a szél erejének előnyös kihasználását teszi lehetővé. A jelen szerkezetnél alkalmazott szárnyak az ismert szárnyaktól abban különböznek, hogy mozgathatóan való ágyazásuk folytán munkakifejtésük időszakában a szélnek nagy támadófölületet nyújtanak, a szél ellen való mozgásuk alkalmával jóformán semmi ellenálló fölületet nem alkotnak. Ez által természetesen lényegesen nagyobb hatásfok létesül, minthogy a szárnyak ezen ágyazásánál a szélmótor minden szárnya forgásának körülbelül 2

/s

-a alatt hasznos munkát végez és csak 1

/8

-a alatt jár üresen. A mellékelt rajz 1. ábrája a mótor függélyes metszetét, 2. ábrája a szárnyak elrendezését, 8. ábrája pedig a (k) tolattyú keresztmetszetét mutatja. Ezen szárnyak (a) vitorlavászonnal bevont, szögletvasból készült (x) keretekből állnak. A keret szélességének egy negyedében (b) golyóscsapágyak vannak elrendezve, melyek a szárnynak a (c) csap körül való forgását lehetővé teszik. Fölül és alul a csapágyak U-vasból készült (d) karokra vannak erősítve. Ezen U-vasakban (f) peczkek vannak elrendezve, melyek emeltyűszerkezetek és egy megfelelő vonószerkezet segélyével vízszintes irányban eltolhatók. A szárnyakat tartó keretnek U-vasból készült külső gyűrűjére bizonyos távolságokban függélyes (g) rudak vannak erősítve. A szárnyak működési módja a következő : Ha a motort üzembe akarjuk helyezni, úgy a (h) emeltyűt az 1. ábrán föltüntetett helyzetbe hozzuk. Ez által a (k) tolattyú, melyre az (1) vonórudak vannak erősítve, az (n) vonórúd és az (o) körül elfordítható (p) emeltyű segélyével fölemeltetik, aminek az a következménye, hogy az (f) peczkek az (m) szögemeltyüvel kapcsolatban a keret kerülete felé mozgattatnak úgy, hogy a szárnyak a szél hatása alatt ezen peczkekre rátámaszkodhatnak (2. ábra, I., II. és III. állás). Amikor a szárny a III. állásból a IV. állás felé mozog, akkor, mihelyt a szárny a középvonalat elhagyta, a szél annak alsó hosszabb részét megfogja és a (g) rúd felé kifordítja, úgy hogy a szárny ezen helyzetében (2. ábra, IV. állás) a szélnek ismét tetemes támadási fölületet nyújt. Tovább-