26031. lajstromszámú szabadalom • Karburátor robbanó mótorok számára
nyököknek körülbelül félmagasságában foglalnak helyet. A karburátor testének (b) része köröskörül (m) nyílásokkal van ellátva, melyeken át a karburálandó levegő belép. Az (a) rész fenekén (n) lyukakkal, kerületén pedig (o) lyukakkal van ellátva, míg j közepén egy hengeralakú (q) toldattal bír, mely egy hengeralakú elforgatható (p) rácsnak csapjául szolgál, mely rács az (a) rész (o) és (n) lyukainak nagyságban és alakban teljesen megfelelő (r) és (s) lyukakkal bír, melyek azonban akként vannak elrendezve, hogy a mikor az (r) és (o) lyukak egymást födik, az (n) és (s) lyukak nem födik egymást és megfordítva. Egy a (p) rácsra alkalmazott (t) fogantyú a rácsnak a (q) csap körül való forgatására szolgál, míg egy a (t) fogantyúra csuklósan megerősített (u) emeltyű másik vége egy csúcsos toldattal bír, azon czélból, hogy az az (a) részen alkalmazott lyukakba a rács rögzítése czéljából beakasztható legyen, oly módon, hogy egy a (t) fogantyúra erősített (v) rúgó az (u) emeltyű csúcsos toldatát a lyukak valamelyikébe nyomja. Az (a) rész fölső kerületének egy alkalmas helyén megfelelő kivágással bír, oly czélból, hogy a (t) fogantyú a szerelés alkalmával ezen a nyíláson átdugható legyen. A karburátornak a motor szelepszekrényével való összekötésére egy (x) csővezeték szolgál, míg egy másik, a (c) részhez csatlakozó (w) csővezeték a karburátort a folyékony tüzelőanyagot tartalmazó edénnyel köti össze. A készülék működési módja a következő : Ha a (p) rács úgy van beállítva, hogy az az (o) nyílásokat teljesen elzárja, az (n) nyílásokat pedig teljesen nyitva hagyja, úgy a motor szívása alkalmával a (b) rész belsejében és az (f) szelep fölötti (e) térben légritkitás áll be, minek következtében a külső levegő az (m) nyílásokon át a karburátorba áramlik s a karburátorban és az (e) szelepkamrában levő levegőt magával ragadja, úgy hogy az (f) szelep, melynek alsó fölületére a külső levegőnek a folyékony tüzelőanyag által közvetített nyomása nehezedik a (z) rúgóra eréíyes nyomást gyakorol és azt kinyitja, míg viszont a (z) rúgó a szelepet a mótor szívómozgásának befejeztével ismét lenyomja. Az (f) szelep működésének biztosítása czéljából czélszerű ezen szelepnek lehetőleg nagy fölületet adni, oly czélból, hogy a mótor szívó mozgása alkalmával az (f) szelepre alulról a légnyomás miuél nagyobb fölületen hasson s á szelepet a (z) rúgó hatása ellenében biztosan fölemelhesse. Ezen czélból a szelepet tartalmazó (e) üreg sokkal nagyobb átmérővel bír, mint a folyadék kibocsátására szolgáló (g) csőtoldat. Mivel az (f) szelep az (e) üregben dugattyú gyanánt szerepel, a mótor szívása alkalmával a légnyomás által fölemelve a folyadékot, a (j) födő (1) kivágásain erélyesen keresztülhajtja, úgy hogy a folyadékot a (k) karok lefelé hajlított végeibe ütközik és ily módon elporlasztódik. A (g) csővezetékbe behatolt s az (1) kivágásokon át igen finom sugarakban kilövellő és a (k) karok toldatain szétporlasztott karburáló folyadék az (m) nyílásokon át beszívott levegőbe merőlegesen beleütközik, miáltal a folyékony és szétporlasztott tüzelő anyagnak a levegővel való hathatós összekeveredése létesül. Az (f) szelepnek a (g) csőtoldat átmérőjénél sokkal nagyobb átmérőjű (e) üregben való elrendezése avval az előnnyel bír, hogy a gép szivása alkalmával a szelep két oldalán nagyobb nyomáskülönbség létesül s a működése is kellően biztosítható, mivel a szelep a (w) csővezeték átmérőjénél nagyobb átmérője következtében a folyadékra az (1) kivágásokból való kilépése előtt nem gyakorol fojtó hatást, úgy hogy a folyadék a kivágásokból erős lökéssel léphet ki. Ha ellenben az (f) szelep a csővezeték valamely részében volna elrendezve, akkor belső keresztmetszetének csökkentése nélkül nem volna megerősíthető, minek következtében a szelep két oldalára ható nyomások közötti különbség is igen csekély volna, a mi a készülék teljesítő képességét tetemesen csökkentené, i Ha a (p) rácsot a (t) fogantyú segélyével