26031. lajstromszámú szabadalom • Karburátor robbanó mótorok számára

nyököknek körülbelül félmagasságában fog­lalnak helyet. A karburátor testének (b) része köröskö­rül (m) nyílásokkal van ellátva, melyeken át a karburálandó levegő belép. Az (a) rész fenekén (n) lyukakkal, kerü­letén pedig (o) lyukakkal van ellátva, míg j közepén egy hengeralakú (q) toldattal bír, mely egy hengeralakú elforgatható (p) rács­nak csapjául szolgál, mely rács az (a) rész (o) és (n) lyukainak nagyságban és alakban teljesen megfelelő (r) és (s) lyukakkal bír, melyek azonban akként vannak elrendezve, hogy a mikor az (r) és (o) lyukak egymást födik, az (n) és (s) lyukak nem födik egy­mást és megfordítva. Egy a (p) rácsra alkalmazott (t) fogantyú a rácsnak a (q) csap körül való forgatására szolgál, míg egy a (t) fogantyúra csuklósan megerősített (u) emeltyű másik vége egy csúcsos toldattal bír, azon czélból, hogy az az (a) részen alkalmazott lyukakba a rács rögzítése czéljából beakasztható legyen, oly módon, hogy egy a (t) fogantyúra erősített (v) rúgó az (u) emeltyű csúcsos toldatát a lyukak valamelyikébe nyomja. Az (a) rész fölső kerületének egy alkal­mas helyén megfelelő kivágással bír, oly czélból, hogy a (t) fogantyú a szerelés al­kalmával ezen a nyíláson átdugható legyen. A karburátornak a motor szelepszekré­nyével való összekötésére egy (x) csőveze­ték szolgál, míg egy másik, a (c) részhez csatlakozó (w) csővezeték a karburátort a folyékony tüzelőanyagot tartalmazó edénnyel köti össze. A készülék működési módja a következő : Ha a (p) rács úgy van beállítva, hogy az az (o) nyílásokat teljesen elzárja, az (n) nyílásokat pedig teljesen nyitva hagyja, úgy a motor szívása alkalmával a (b) rész bel­sejében és az (f) szelep fölötti (e) térben légritkitás áll be, minek következtében a külső levegő az (m) nyílásokon át a karbu­rátorba áramlik s a karburátorban és az (e) szelepkamrában levő levegőt magával ra­gadja, úgy hogy az (f) szelep, melynek alsó fölületére a külső levegőnek a folyékony tüzelőanyag által közvetített nyomása nehe­zedik a (z) rúgóra eréíyes nyomást gyako­rol és azt kinyitja, míg viszont a (z) rúgó a szelepet a mótor szívómozgásának befe­jeztével ismét lenyomja. Az (f) szelep működésének biztosítása czéljából czélszerű ezen szelepnek lehető­leg nagy fölületet adni, oly czélból, hogy a mótor szívó mozgása alkalmával az (f) sze­lepre alulról a légnyomás miuél nagyobb fölületen hasson s á szelepet a (z) rúgó ha­tása ellenében biztosan fölemelhesse. Ezen czélból a szelepet tartalmazó (e) üreg sok­kal nagyobb átmérővel bír, mint a folyadék kibocsátására szolgáló (g) csőtoldat. Mivel az (f) szelep az (e) üregben dugattyú gya­nánt szerepel, a mótor szívása alkalmával a légnyomás által fölemelve a folyadékot, a (j) födő (1) kivágásain erélyesen keresztül­hajtja, úgy hogy a folyadékot a (k) karok lefelé hajlított végeibe ütközik és ily módon elporlasztódik. A (g) csővezetékbe behatolt s az (1) kivá­gásokon át igen finom sugarakban kilövellő és a (k) karok toldatain szétporlasztott kar­buráló folyadék az (m) nyílásokon át beszí­vott levegőbe merőlegesen beleütközik, mi­által a folyékony és szétporlasztott tüzelő anyagnak a levegővel való hathatós össze­keveredése létesül. Az (f) szelepnek a (g) csőtoldat átmérő­jénél sokkal nagyobb átmérőjű (e) üregben való elrendezése avval az előnnyel bír, hogy a gép szivása alkalmával a szelep két ol­dalán nagyobb nyomáskülönbség létesül s a működése is kellően biztosítható, mivel a szelep a (w) csővezeték átmérőjénél nagyobb átmérője következtében a folyadékra az (1) kivágásokból való kilépése előtt nem gya­korol fojtó hatást, úgy hogy a folyadék a kivágásokból erős lökéssel léphet ki. Ha ellenben az (f) szelep a csővezeték valamely részében volna elrendezve, akkor belső keresztmetszetének csökkentése nél­kül nem volna megerősíthető, minek követ­keztében a szelep két oldalára ható nyo­mások közötti különbség is igen csekély volna, a mi a készülék teljesítő képességét tetemesen csökkentené, i Ha a (p) rácsot a (t) fogantyú segélyével

Next

/
Thumbnails
Contents