26010. lajstromszámú szabadalom • Hűtő berendezés robbanó mótorok számára

Megjelent 1902. évi deczember lió 15-én. MAGY. g|| KIR. SZABADALMI J|||| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 26010. szám. V/d/2. OSZTÁLYHűtőberendezés robbanó mótorok számára. EUDELIN MAURICE AUGUSTE MÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 április hó 30-ika. A jelen találmány tárgyát robbanó mótorok keringő vizének lehűtésére szolgáló berendezés képezi, melynél a víz keringését szivattyú-ejektor, vagy más szerkezet idézi elő. A mellékelt rajzon az 1. ábra a berendezésnek egy robbanómotorok való alkalmazását mutatja nézetben ; a 2. ábra a keringő víz tartányának nagyobbított léptékű függélyes metszete; a 3. ábra egy módosított belső berendezésű tartány függélyes metszete; a 4. ábra pedig annak alaprajza. Tegyük föl, hogy (a) a mótor, (b) a víztartány és (c) az égéstermékek kipuffogóedénye. A hideg víz a (b) edényből (d) csövön át az (a) motorhoz folyik, a henger falain fölmelegedett víz pedig az (e) csövön ismét fölszáll. A (d) cső a (b) víztartány fenekénél kezdődik, míg az (e) cső a tartányba behatol és fölső vége csaknem a tartány fölső széléig nyúlik föl, mi mellett ezen cső legczélszerűbben a tartány függélyes tengelye irányában rendezhető el. Ha a víz keringését szívattyű eszközli, akkor egyre megy, akár a hideg vizet vezető cső torkol a hengerköpeny alsó részébe és a meleg vizet vezető cső annak fölső részébe, akár pedig megfordítva és nem tesz külömbséget, ha a szivattyú a (d) és (e) csövek akármelyikébe van beiktatva. Az égéstermékeket egy (f) cső a (c) kipuffogó edénybe, onnan pedig a (g) cső egy másik hengeralakú (h) térbe vezeti, ahol a (g) csőnek derékszög alatt meghajlított és kúpalakban kihegyezett vége a (h) edénynek fuvókává szűkített végével együtt egy ejektort képez, úgy hogy a (g) csőből kipuffogó gázok a (h) edényben légritk tást létesítenek, melynek mértéke a kipuffogó gázok kiömlési sebességével arányos. A (b) hűtőtartányban egy (i) cső van kanyargó cső alakjában oly módon elrendezve, hogy ez a cső a (h) tartányban keringő vízben lehetőleg egyenletesen legyen elosztva. Az (i) cső egyik vége a szabadba torkol, másik vége pedig a (h) edényhez csatlakozik. Látható, hogy az égéstermékek a (g) csőből a (j) nyíl irányában való kipuffogásuk alkalmával a külső levegőt a (k, k) nyilak irányában az (i) kanyargó csövön keresztűlszívják és hogy a keringő vizet az áthaladó levegő által erélyesen hűtött (i) cső lehűti. Oly esetben, amidőn az (i) cső egy ^vízszintesen elrendezett kanyargó csőből áll