25962. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló szerkezet

— 2 -lincs a kellő helyzetben tartható legyen, a (k) csillag alakú kézi kerék egy az (m) mellvasra erősített (o) támaszrész két (p) és (n) ága közé van szerelve (1. 2. ábra), mely ág mindegyike ismét villás alakú az (i) tengely fölvétele czéljából. Az (n) ág villa részébe az (r) rögzítő kar van forgathatóan erősítve, mely (r) kar a 2. ábrán rögzítő helyzetében, a négy ábrán pedig nyilt helyzetében van ábrázolva Ezen két helyzetében egy a czélnak megfelelő szerkezet, pl. jelen esetben egy (u) rúgó tartja> hogy azon helyzetbe hozva önmagától más helyzetbe ne juthasson. A (B) kapcsoló fej egy a czélnak megfelelő széles és lapos fejben végződik, mely a (c) kapcsoló-nyelv becsappanása czéljából (s) kimetszéssel van ellátva (1. 4. ábra). Úgy az (a) mint a (b) kapcsoló fejnek a megerősítése a kocsi mellvasához rugalmasan és ismert módon történhet, mint ez pl. 2. ábrán látható (A) fejnek a megerősítésénél föl is van tüntetve. A kocsikapcsoló szerkezetnek folerősítési helyét a kocsikon az 5. ábrán látható sematikus rajz mutatja. Egy-egy kocsira u. i. két pár kapcsoló szerkezet szereltetik, még pedig egy ugyanazon mellvas egyik szélére az (A) a másik szélére a (B) fej, a másik mellvasra pedig ugyanezek, csakhogy átlós irányban, úgy hogy midőn két kocsi akárhogy forgatva egymással szemben találkozik, egy (A) fejrésznek mindig egy (B) fejrész legyen szemben. A kocsikapcsoló szerkezet működése most már a következő: ha a kocsik össze vannak kapcsolva, mint ez az 1. és 2. ábrából látható és azt akarjuk, hogy a kapcsolás megszűnjék, ekkor az (e) kilincset a 2. ábrán látható helyzetbe kell hozni, úgy az egyik mint a másik kocsin ha most a kikapcsolandó kocsik egy lökést kapnak a (B) kapcsoló rész beljebb hatol az (A) fejrész villa alakjába és a (s) nyílásának hátsó éle a (c) kapcsolónyelvbe ütközik és azt vízszintes helyzetbe hozza, ekkor azonban az (e) kilincs a megfelelő kilincsfogba becsappan és az egész nyelvet a vízszintes helyzetben megtartja, úgy hogy ha a kocsi a reakcióerő következtében visszahalad, a (c) kap•csolónyelv már nem eshet vissza a (B) fej (s) nyílásába és így a két kocsi szétkapcsolása eszközöltetett. Ha a kocsik kapcsolását czélozzuk, akkor az (e) kilincset nem szabad a 2. ábrán látható helyzetben hagyni, hanem a (k) kézi keréknek a megfelelő irányba való elforgatása által, vagy esetleg a czélnak megfelelő más szerkezet által az (f) rudat visszafelé. tehát a nyíllal ellenkező irányban kell húzni, miáltal az (e) kilincs a (c) kapcsolónyelv kilincsszerű részére semmiféle hatással nincs; hogy az (e) kilincset, illetve az (f) rudat ebbe a helyzetben megtarthassuk, a (k) kézi kereket az ezen helyzetnek megfelelő helyzetben az (r) rögzítő kar segítségével rögzítjük az által, hogy azt a (k) kézi kerék megfelelő kimetszésébe csapjuk (1., 2. ábra), mi által a (k) kézi kerék elforgása biztosítva van. a nélkül hogy a kocsik összeütközésénél az (í) tengelynek a vízszintesben való elmozgása gátolva volna. Az (e) kilincsnek ezen előbb leírt helyzeténél természetesen a (c) kapcsoló nyelv önsúlyánál fogva lefelé lóg és ha most a (B) fej az (A) fej villa alakjába hatol, azt maga előtt eltolja, a reakczió hatása után azonban vissza felé jőve a (B) fej, a (c) nyelv az (s) nyílásba esik és így az 1. és 2. ábrán látható kapcsolást létesíti. Mindaddig míg a kocsiknak kapcsolva kell lenniük, az (e) kilincset az útóbb leirt, tehát a (b) kapcsoló nyelvre hatáson kívüli állapotban kell tartani. A (k) kézi kerék rögzítésénél mindig arra kell ügyelni, hogy a rögzítés mindig csak az egyik oldalon eszközöltessék, tehát egyugyanazon kocsi ugyanazon mellvasán lévő két (r) rögzítők közül az egyik legyen csak rögzített, az az csukott állapotban (1. 2. ábra) a másik pedig mindig nyitott állapotban legyen (1. 4. ábra). Természetes, ha perronos kocsik vannak az (e) kilincs fönt leírt mozgatása megfelelő mechanizmussal magáról a perronról is mozgatható. Ezen különféle mozgató szerkezet természetesen a találmány lényegét nem érintik.