25953. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus ívkirakó hengeres gyorssajtók számára

- 12 -tésével a (h) tengellyel kapcsolaton kívül j jöjjön a nélkül, hogy önműködő kapcsolás j létesülne, a (24) karok egyike vagy mind a ! kettő az (m) tengelyen lévő hozzátartozó | (3) súlyemeltyű hüvelyszerű meghosszabbí- ) tására vagy (3a) agyára feküdhet, mely egy bütyökszerű (3b) résszel van ellátva, mely a (3) kar kis fölfelé- és hátrafelé való forgatásánál a lefüggő (24) kart visszaszorítja és így a (26) fogat a (21) kiugrással kapcsolaton kívül hozza. Ha ezen módosított kapcsolókészűlékkel a fönt leírt kivitelhez hasonlóan, a két kocsi önműködő szétkapcsolását is kívánjuk végezni, akkor a (20) emeltyűkart a (21) kiugráson kívül kerületén egy (6) fogasívvel látjuk el, melybe egy súllyal terhelt (5) kilincs a fönt leírt módon önműködően becsattan, miután az (m) tengely (3) súlyemeltyűi hátsó helyzetükbe forog- i tak és a (h) emelőtengely a (13) kéziemeltyűkkel együtt elegendően fölemeltettek az által, hogy a kocsikat összekötő kapcsolólánczra húzás fejtetik ki, a midőn az (5) kilincs a (h) emelőtengelyt a föntleírt módon helyzetében rögzíti. A (21) oldalkiugrás a (20) karon oly módon van elrendezve, hogy a kiugrás a (h) emelőtengelynek a kapcsolólánczra kifejtett húzás folytáni önműködő emelésénél nem mozog annyira le, hogy az előtte mozgó (26) fog által rögzíttetne. Az (5) kilincs a lengő (22) tengelyen szabadon forgathatóan lehet elrendezve és a (6) fogasívből kiakasztva, hátsó helyzetében a (3) kar (3a) agya által tartatik, mely (3c) kivágással bír, hogy a kilincs a súllyal terhelt (3) karnak hátsó helyzetébe való forgatásánál előre mozoghasson. A (h) emelőtengely (17) csapágyai meghajlított fémlemezekből készíthetők, melyek a kocsi végén lévő függélyes (15 16) szögvasakon vannak megerősítve; a meghajlított lemezek egyikének hátsó toldatai a (22) lengő tengely (23) csapágyát képezheti. A 17., 18. és 19. ábrák az utóbb leírt kapcsolókészülék egy módosított kiviteli alakját mutatják. Ezen kivitelnél a két lefüggő (24) kart két fölfelé kiálló (24a) kar helyettesíti, ! melyek a súllyal terhelt (3) karok (3a) agyának fölfelé nyúló (36) peremein vannak megerősítve, mely (3) karok az (m) kikapcsolótengelyen vannak megerősítve. A (24a) karok egyike egy (26a) foggal van ellátva, mely a mellette fekvő (13) kéziemeltyű (20) karján lévő bevágással ellátott (21a) kiugrásába kapaszkodik. Mindegyik (24a) kar fölső végén egy (27a) foggal vagy kiugrással van ellátva, mely a (29) összekötőrúd mellső végében lévő (28) hasítékon átnyúlik; a (29) összekötőrúd hátsó vége a 14—16. ábrákban rajzolt kivitelnek megfelelően elrendezett és ugyanazon hatással bíró hajlított (30 31) lemezrúgó szabad végével van összekötve. A (29) rűd a lemezrúgó (31) részével I egy csukló által oly módon lehet összekötve, hogy a rajzolt helyzetből fölemelhető ugyan, de le nem eshet. Ezen elrendezés mellett, ha a (3) karok mellső helyzetükben vannak és a (13) kéziemeltyűk egyike elegendően fölemeltetett, akkor a (21a) kiugrás lesülyed és a (3) karok hatása ellen a (26a) fogat visszafelé mozgatja, mely (3) karok a (26a) fogat a (21a) kiugrással kapcsolatban tartják és a hozzátartozó részeket az önműködő kapcsolásnak megfelelő helyzetbe hozzák, ha a (21a) kiugrás a (26a) fog alá lépett. Ha a (4b) ütközőtárcsarudak befelé szoríttatnak, akkor a hozzátartozó (30 31) lemezrúgó ágai alul egymástól eltávolodnak, minek folytán a ráerősített (29) összekötőrúd a (24a) kart hátrahúzza és a (26a) fog a (21a) kiugrással kapcsolaton kívül jön és pedig vagy közvetlenül, vagy az (m) kikapcsolótengely közvetítésével; ennek megfelelően a (4b) ütközőtárcsarúd befelé tolatik és így a (h) emelőtengely kiakasztatik, miáltal az önműködő kapcsolás létesül. Ha a súllyal terhelt (3) karokat az önműködő szétkapcsolás czéljából hátsó helyzetükbe mozgatjuk, akkor a velük összekötött, fölfelé nyúló (24a) karok a hasított (29) összekötőrudakkal kapcsolaton kívül kerülnek és így nem működnek. Az önmű-