25899. lajstromszámú szabadalom • Metszett kövek köszörülésére és csiszolására szolgáló gép

— 5 — felénél közbenső állásoknál történik az elforgatás. Hogy az (I—V) sorok köszörülésénél ezen váltakozó elforgatást létrehozhassuk, egy hengeralakú (86) testnek (89) csavarmeneteibe (88) fogakat vágunk ós ezen (86) hüvelyt a (87) ék segélyével tengelyirányban eltolhatóan erősítjük a (40) csavar nyúlványára. (10. és 11. ábra). A (89) csavarmenetekbe, illetőleg a (88) fogakba kapaszkodik a (44) kilincs, mely a (90) hüvelyre van erősítve. A (90) hüvelyt a (45) kar az által hozza lengő mozgásba, hogy a (17) szán mozgása alkalmával a (45) kart a (47) támaszhoz kötött (46) rúd visszatartja. A (46) rúdnak a (45) karon lévő csapja itt is állítható a kilincs kilengésének változtatása czéljából. A (89) csavarmenetekbe nyúlik még a (91) csavar is, mely kényszeríti a hengeres (86) hüvelyt, hogy a (87) ékkel együtt a (40) csavar tengelyén eltolódjék. A (86) hü- j vely egy reczézett (92) gombbal van el- j látva, melynek segélyével a (86) hüvelyt a i (44) kilincsnek a (93) gomb által való kiakasztása után kezdeti állásába visszaforgatjuk akkor, midőn új (37) hidat akarunk behelyezni. A (90) hüvelynek a (40) csa- 1 var tengelyén történhető hosszirányú eltolódását egy a tengely hornyába nyúló (98) csavar akadályozza meg. A (86) hüvelynek és a (88) fogaknak kifejtése a 12. ábrán van föltüntetve; ezen ábrán látható a fogak elrendezése és azoknak az (I—V) sorok (14. ábra) lapjaival , való megegyezése; a pontozott vízszintes vonalak megfelelnek a rozetta meridiánjainak. Míg az (I és II) sorok beosztása teljesen megegyezik egymással, addig a (III) sornál a fogaknak egyenlőtlen beosztása és az (I) és (II) sorok fogaihoz viszonyított eltolódása vehető észre. A (IV) sornál a beosztás ismét egyenletes, de a fogak el vannak tolódva az (I) és (II) sorok fogaihoz viszonyítva, míg az (V) sornál a beosztás szintén egyenletes és a fogak számának fele ugyanazon meridiánba esik, mint az (I) és (II) sorok fogai. A (44) kilincsnek az egyik (I II...) sorozatból a következő (II III ) sorozatba való átmenetele alkalmával tekintetbe kell venni azt, hogy a (88) fogak, melyek a (74) csuszkának a körívalakú (76) vezetékekben va'ó elmozgásakor ugyanakkora szöggel akarnak elfordulni, mint maga a (74) csuszka, ezen elfordulásukban megakadályoztatnak, mivel a (46) rúdnak a (47) támaszon lévő forgási pontja a (74) csuszka elmozdulásával nem változtatja meg helyét és a szilárd (46) rúdnak a (45) karon lévő csapja olyan pont körül ír le egy körívet, mely kívül esik a (76) vezeték görbületi középpontján. A megelőző sorozat utolsó fogának a rákövetkező sorozat első fogától való távolságát tehát külön számítás vagy kísérlet segélyével kell meghatároznunk. A rajzon föltüntetett (86) hüvely egy darabból van készítve, de a berendezés úgy is választható, hogy a kő minden lapsorának megfelelőleg (14. ábra) egy csavarmenettel és fogazással ellátott külön tárcsa helyeztetik a (40) csavar tengelyére, és a mellett a tárcsák egymással alkalmas eszközök segélyével lesznek öszszekötve. A köveket tartó bábok berendezése a következő (13. ábra): A (37) hídban egy (94) hüvely van elrendezve, mely alsó végén a (40) csavarba kapaszkodó (41) csavarkereket hordja. A hüvely belsejébe nyúlik a (95) orsó, melynek fölső részére a (38) báb van rácsavarva. A (95) orsó a (94) hüvelyben egy kevéssel eltolódhatik, de a (96) rúgó azt fölfelé nyomja, miáltal a kő rugalmasan szoríttatik oda a köszörülővagy csiszolófölülethez. A (95) orsó a (94) hüvelyhez viszonyítva, el nem fordulhat. A (38) báb külső végén egy (97) mélyedés van, melybe a kövek agyaggal beragasztatnak. A (96) rugóknak az egyes báboknál más és más feszítő-ereje van és pedig annál nagyobb, minél közelebb vannak a köszörűkő tengelyéhez elrendezve, hogy a köszörülés hatásfoka, mely a köszörűkő közepe felé a köszörülő fölület kisebb sebessége folytán kisebb, mint a kerületen, a kőnek a köszörülőfölületbez való erő-