25878. lajstromszámú szabadalom • Pipát és szivarkát helyettesítő készülék

független rövid (i) esőbe vannak fúrva, mely tajtékból, azbesztből stb. lehet készítve. Ezen cső az (a) eső fölső végét körülveszi, s az (f) karmantyúnak szemben fekvő (1) csőtoldatába van befoglalva. A fölső végén csavarmenetekkel ellátott (11) hüvely a (h) csőre van fölcsavarolva, s az (e) nyomószerkezet megtámasztására és vezetésére szolgál. A nyomószerkezet egy rúgóból állhat, mint a 2. ábra mutatja s önműködően fejtheti ki hatását, vagy pedig állhat egy dugattyúból, melynek szára az (11) hüvelyből kinyúlik s szabad végén a 3. ábra szerint (0) gombbal van ellátva. A (d) szívócső az (f) karmantyúba van befoglalva s belső vége a (c) kamrába nyílik. Az (f) karmantyú süveggel födhető le, mely kis (m) rostélyt vagy átlyuggatott lemezt foglal magában, a dohány visszatartása czéljából. A 4. és 5. ábrán bemutatott foganatosítási alaknál a merev (a) dohánytartó cső súrlódással van betolva az (n) hüvelybe, mely az (e) nyomószerkezet egyik végének alá támasztására szolgál. Az (a) cső végének közelében (b) szívónyílások vannak a csőbe fúrva és a cső végére erősített vagy azzal egy darabból álló (p) siiveg szuronyzár segélyével van az (f) köpenyhez erősítve. Az f) köpeny a helyett, hogy az (n) hüvelybe volna csavarolva, ezt teljesen körülveszi s ily módon a köpeny belső és a hüvely külső fölülete között egy gyűrűalakú szívócsatorna keletkezik, mely egyik végén a (c) szívókamrát alkotja. A szerkesztés, szerelés és tisztítás megkönnyítése végett a köpeny (s) vége nincs a köpennyel egy darabból, hanem ez utóbbira csavarolható vagy azzal más alkalmas módon egyesíthető. A 4. és 5. ábrák egyszerű megtekintése mutatja, hogy a (d) vezeték külső végén kiszívott füst, mely közvetlenül az égő dohányrétegből származik, a dohányzó szájához jut, a nélkül, hogy az égésben részt nem vevő dohány rétegen keresztülhatolna. Ennélfogva ez utóbbiban nem rakódik le sem nikotin, sem nedvesség s a dohány mindvégig megtartja eredeti ízét. Magától értetődik, hogy a szerkezet részlete, valamint az egyes részek összefoglalási módja és méretei, továbbá az alkalmazott anyagok változtathatók, a nélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk. A gyakorlatban czélszerű a készüléket úgy szerkeszteni, hogy tisztítás s főleg új dohánymennyiség behelyezése czéljából könynyen szétszedhető legyen. Ezen czélból elegendő, ha az (a) csövet könnyen ki lehet venni és helyére ugyanúgy visszatenni. A donányzó ez esetben az (a) csövekből egész készletet hordhat magánál egy szivartárczában, mely csövek már előzetesen meg vannak töltve dohánnyal. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Pipát és szivarkát helyettesítő készülék, jellemezve az által, hogy a dohány, melyre egy önműködő vagy a dohányzó által működtetett (e) nyomó szerkezet hat, egy (a) csőbe van helyezve, melynek fölső, illetőleg szabad végébe (b) nyílások vannak fúrva, azon czélból. hogy a füst közvetlenül egy az (a) csövet körülvevő (c) kamrába szálljon, melybe a (d) szívócső nyílik, úgy hogy a dohányzó által kiszívott füst nem hatol keresztül az égésben részt nem vevő dohányrétegen. 2. Az 1. igényponttal védett készülék egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a (b) szívónyílások az (a) csőtől független (i) karmantyúba vannak fúrva, mely a dohányt befogadó (a) cső fölső végét körülveszi és az (f) karmantyúköpenybe van befoglalva, mely alsó végén csavarmenetekkel bir s ezeknél fogva az (11) hüvelybe van becsavarolva, míg az utóbbinak alsó vége az (e) nyomószerkezet alátámasztására vagy vezetésére szolgál. 3. Az t. igényponttal védett készüléknek egy szivar alakú foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy az (a) dohánytartó cső súrlódással van az (11) hüvelybe betolva, melynek fenekéhez az (e) nyomó-