25875. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és sajtó aczélnak ingotformákba való tömörítésére

(25) dugattyúját akként rendezzük el, hogy az az erőhatást átvivő (27) rudat ne fölső végével, hanem az ezen czélból a dugaty­tyúban kiképezett vájat (28) fenekével mű­ködtesse: Másrészt a (27) rudat a dugaty­tyú vájatának bőségénél vékonyabbra ké­szítjük, úgy hogy a (27) rúd a dugattyú­nak csakis fenekével érintkezik és így a dugattyúra csak függélyes és ennek tenge­lyében ható reakcziót fejt ki, miáltal a hydraulikus tömítés minden oldalas igénybe­vétel ellenében biztosítva van. Ezen jól megfontolt elrendezés a talál­mánynak igen fontos momentumát képezi. Hogy a tömörítés jól sikerüljön és a rendelkezésre álló energia lehetőleg ma­gára a tömörítésre hasznosíttassék a nél­kül, hogy az oldalas erőhatások alakjában szétaprózódnék és kárba veszne, kell, hogy az érvényesülő összes erőhatások eredői a szerkezet főtengelyéhez viszonyítva, szim­metrikusak legyenek vagy jobban mondva, ezen főtengely irányában hassanak, a mit akkor érünk el, ha a szerkezet összes ré­szei a főtengelyhez képest szimmetrikusan vannak elrendezve és ha a mozgó részek­nek ezen szimmetriája munka közben he­lyes vezetés által föntartatik. Azon részek­hez, melyeknek vezetésére különös gond fordítandó, az alsó (25) dugattyú, a (27) rúd, a (29) ingotforma, ennek mozgatható (30) feneke, a (31) dugó és az ezt hordó (32) dugattyú tartoznak; ezen részeknek a főtengely irányában való pontos függélyes mozgását a következő módon biztosítjuk. A tömörítéshez szükséges erőnek, mely a (27) rúd által vitetik át, függélyes irányú hatást kell kifejtenie és ezen hatásnak a tömörítés egész tartama alatt függélyes irá­nyát be kell tartania; ezt a már leírt el­rendezéssel, vagyis az által érjük el; hogy a hydraulikus dugattyút két egymástól el­különített részből szerkesztjük, melyek egyikét a tulajdonképeni (25) dugattyú ké­pezi, mely a nyomó víz által függélyesen mozgattatva, a (26) hydraulikus henger­ben függélyesen vezettetik, másikát pedig a (27) rúd képezi, mely a dugattyú (28) feneke által függélyes irányban mozgatta­tik és fölső részével a sajtó oszlopaira erő­sített (33) tartóban elrendezett (34) hü­velyben függélyesen vezetődik. Ezen elrendezés következtében az erő pontosan függélyes irányban vitetik át a (35) szintig (5. ábra); már most arra kell törekednie, hogy az erő függélyes irányát minden oldalas eltérítés nélkül az ingot­forma mozgatható (30) fenekében is meg­tartsa; ezt az által érjük el, hogy a (27) rúd (7. és 8. ábrák) fölső végén a legöm­bölyített (36) toldatot rendezzük el, mely a (30) fenék alsó oldalán kiképezett (37) vájatba pontosan beleillik. Miközben a (27) rúd a (30) feneket fölfelé nyomja, a (36) toldat a (37) vájatba illeszkedvén, a (30) fenéknek a főtengely irányából való kité­rését megakadályozza. Ha azonban vala­mely külső erő a (30) feneket ezen irány­ból kitéríteni igyekszik, akkor a szomszé­dos (38 39) fölületek, melyek, a mint ez a 8. ábrában (40)-nél látható, egymáshoz igen közel fekszenek, egymással érintke­zésbe jönnek azon oldalon, mely felé a ki­térés történik és ekkor a (27) rúd a (30) feneket csakhamar ismét a helyes irányba téríti vissza. A (30) fenékre átvitt erőhatásnak azon­ban az ingotformában is függélyes irány­ban kell továbbterjednie; ezen czélból ma­gának az ingotformának a helyes állásban való pontos megtartását is kell biztosítani. Az ingotforma alsó vége az azt hordó kocsi által tartatik meg a függélyes fő­tengelyben, mely kocsit a sajtó alsó lap­jánál szilárdan rögzíthetjük. Az ingotforma fölső végét alkalmas szer­kezetek segélyével a sajtó fölső lapján rögzítjük, oly módon, hogy csekély függé­lyes mozgást végezhessen, a rajzban föl­tüntetett foganatosítási alaknál azonban ezt egyszerűbben az által érjük el, hogy a (31) dugónak (5. és 9. ábra) lefelé keske­nyedő harántmetszetet adunk, hogy beveze­tése könnyebben legyen eszközölhető; a ' dugó fölső részének harántmetszete ellen­ben köröskörül körülbelül 2 mm. híján egyenlő az ingotforma fölső (42) részének belső harántmetszetével. Ezen elrendezés

Next

/
Thumbnails
Contents