25812. lajstromszámú szabadalom • Lövedék erős robbanószerek számára
a kamrák magasságában beálló változásokat mutatják azon esetben, ha a lövési töltés nagysága megváltozik; 8., 9., 10. ábra hasonló nézetek, melyek a kamrák magasságában beálló változásokat mutatják azon esetben, ha a lövedék súlyát változtatjuk meg. A rajzban (A) a lövedék fala, (B) a hegye, (C) egy oszlop, (D) az alapfölület és (E) a keresztfalak. Ezen részek egymás között alkalmas módon úgy vannak elrendezve, hogy a képzett kamrák nem állanak egymással összeköttetésben. Az erős robbanó anyag fölvételére szolgáló (E1 ) kamrák úgy vannak méretezve, hogy magasságuk a megállapított képletnek megfeleljen. Föltétlenül szükséges, hogy a töltések egyike sem lépje túl magasság tekintetében a föltalálok képletéből megállapítható mértéket. Ajánlatos a kamrákat úgy méretezni. hogy minden egyes töltés a saját kamráját kitöltse. A (C) oszlopon végig nyúlik (c) főgyűjtő csatorna, mellyel keresztirányban haladó (C') kamra-gyujtócsatornák állanak összeköttetésben. A kamra-gyújtócsatornák a megfelelő (F) kamrákba torkolnak. Minden (F) kamra (a) töltőnyílással van ellátva, mely a lövedék (A) fala által képeztetik és a vonatkozó kamra (C') kamra-gyújtócsatornájával szemben fekszik. A töltőnyílás czélszerűen kónikus alakú. A lövedék (D) alapfölűlete (d) mélyedéssel van ellátva, mely a megfelelő szokásos gyújtó fölvételére szolgál. Ezen gyújtó berendezését ismertnek tételezzük föl és annak leírását mellőzzük. Miután a lövedék megöntetett és mielőtt a gyújtócsatornák elkészültek, mindenegyes kamrát a töltő nyíláson át hydraulíkus nyomás segélyével megvizsgálhatunk, ugy hogy a hibás lövedékeket föltétlenül fölismerjük. Ezután főgyújtó-csatornát fúrjuk ki a lövedék feneke felől hegye felé irányítva és elkészítjük a gyújtó számára a bemélyedést. Azután a kamra-gyújtócsatornákat fúrjuk úgy, hogy a fúrót a töltőnyíláson át vezetjük be. A kamra-gyújtócsatornákba czélszerűen kis dugót helyezünk. Ezen dugók rendesen, de nem szükségképen, puha fából készülnek és a gyújtás alkalmával a kamrába löketnek. A töltőnyilások dugói helyükbe csavartatnak és a gyújtó az alaplemez mélyedésében helyeztetik el, miáltal a lövedék teljessé lesz. Az ilyen módon kiképezettt lövedék közepén (C) oszlop van elrendezve, melynek átmérője nagyobb, mint az (A) lövedékfal vastagsága és melynek keresztmetszeti föliilete kisebb, mint a lövedékfal kereszmetszeti fölülete. Az oszlop a (B) csúcstól egészen a (D) alapföliiletig terjed. A lövedék csúcsa kónikus vagy konoídikus. A csúcs kúpjának alaplapja a (C) oszlop alapjával konczentrikus. Azonkívül nevezett csúcs úgy van mérel tezve, hogy egy, a (3, 4) oldalával a (C) oszlop mellső oldalán fekvő, képzeletbeli (1, 2, 3, 4) fordított csonka kúp, melynek alkotói 45°-ú szög alatt hajlanak, az (a) csúcs fölületét egy olyan (1, 2) körvonalban metszi, mely a belső (5, 1, 6. 8) lövedékfal (1, 5, 2, 6) meghosszabbításában fekszik. Ezen berendezés következtében a (C) oszlop az egész lövedék lökését átveszi, midőn a lövedék egy pánczéllemezt keresztül üt. Ezen erőátvitel addig tart, míg a pánczéllemezben fekvő csúcsrész keresztmetszete nem nagyobb a (C) oszlop keresztmetszeténél. Ha a csúcs mélyebben hatolt alemezbe> a nyomás az oszlopon és a lövedékfalon megoszlik. A nagyobb componens azonban az oszlopra esik mindaddig, míg a csúcs annyira be nem hatolt, hogy a fölvett csonka kúp palástjának és a lövedék külső felületének metszési köre is a pánczéllapba behatolt. Ezen esetben a nagyobb componens a falazatra esik. Miután a nyomás hosszirányban vitetik át a lövedék falazatára, ezen falazat ellenállást fejt ki. Már aránylag vékony falazat is elégséges az ellenállás legyőzésére, mert a keresztmetszet nincsen varratokkal gyöngítve és mert az osztó falrészek a burkoló fallal összefüggnek és azt kihajlás ellen merevítik. Ezen szempontból tehát minden varrat mellőzendő és szükséges, hogj' a közfalak a lövedékfallal egy összefüggő, egységes darabot képezzenek,
