25750. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőznek nagy hőfoknál való gyors fejlesztésére

következik, hogy a spherodiális állapot bekövetkezését mindaddig megakadályozhatjuk, mig a vízre ható nyomást bizonyos előre meghatározott mérték fölött tartjuk. Más szavakkal, ha a gőzfejlesztőben állandóan oly nyomást tartunk fönn, mely eléggé nagy arra, hogy a vizet forró állapotban a csőfallal érintkezésben tartsa, akkor daczára a nagy hőmérsékletnek, a víznek spheroidális állapota nem következik be. A jelen találmány a következő két tényen alapszik. 1. A víz spheroidális állapotot normális, vagy atmoszférikus nyomás esetében akkor éri el, ha az azt tartalmazó edényt krbl. 177° C-ra fölhevítjük. 2. A víz normális forrpontja a vízre ható nyomástól függ. Zárt tartályban azonban a víz spheroidális állapotának bekövetkezéséhez sokkal nagyobb hőmérséklet szükséges, mint nyitott tartályban, mert a víz pl. a 13. atm. nyomásnál csak krbl. 195° C-nál, 31 atm. nyomásnál krbl. 234° C-nál és 68 atm. nyomásnál pedig krbl. 278° C-nál forr. Ha már most a víz valamely fémlemezen kis, vagyis atmoszférikus nyomásnál spheroidális állapotban van és ha ekkor a nyomást fokozatosan növeljük, akkor a spheroidális állapot nemsokára megszűnik, mivel a fémlemez hőmérséklete elégtelen annak a fokozott nyomásnál való föntartására. Tegyük föl, hogy a fémlemez vagy a tartály fala 177° C-ra. vagy valamivel nagyobb hőmérsékletre van fölhevítve, melynél a víz normális, vagyis atmoszférikus nyomásnál spheroidális állapotba megy át. Ha már most a nyomást 12 atm. növeljük, akkor a spheroidális állapot megszűnik, mivel ezen nyomásnál a víz csak krbl. 189° C-nál forr. Ha a nyomást 13 atm.-ra növeljük, akkor a víz forrásához szükséges hőmérsékletet is 195° C-ig kell növelnünk. Ezek után világos, hogy a spheroidális állapotban lévő víz hirtelen közvetlen érintkezésbe jön a fémlemezzel, ha a nyomást növeljük. Ezen tünemény helyességének egy bizonyítékát erősen fölhevített fémeknek kovácsolásánál észlelhetjük. Ezen munkánál ugyanis kalapácsolás közben is izzó fémre a szilánkok eltávolítása czéljából vizet szokásos fecskendezni, a mi a következő kalapácsü'ésnél heves robbanáshoz vezet, melyet a kalapács és a fémtömb között összeszorított gőz okoz. Az izzó fémtömbön spheroidális állapotban lévő víz ugyanis a kalapács ütése folytán hirtelen nagy nyomás alá helyeztetik és ennek következtében spheroidális állapotát elhagyva, a fémmel hirtelen érintkezik és így a kalapács alatt nagy nyomású gőzzé változik. A jelen találmány tárgyát képező eljárás ezen tüneményekre alapítva gyors-gőzfejlesztők kapaczitásának és gőzfejlesztőképességének jelentékeny növelését teszi lehetővé. úgy, hogy bármikor nagy mennyiségű gőzt fejleszthetünk, hacsak a gőzfejlesztőt aránylag nagy "hőfokon tartjuk. Bizonyos harántmetszetű cső fölhevítve bizonyos menynyiségű gőzt képes fejleszteni, ha azon vizet áramoltatunk keresztül. Ha azonban a cső hőfokát annyira nagyobbítjuk, hogy az azon átfolyó víz már nem érintkezik a fémfölülettel, hanem spheroidális állapotba jut, akkor a cső gőz fejlesztőképessége csökken, daczára annak, hogy a hőfok nagyobbíttatott. F^zen hátrányt a jelen eljárás szerint azáltal kerüljük el, hogy a gőzösítendő vizet folyton oly nagy nyomás alatt tartjuk, hogy a víz a fémmel szakadatlanul közvetlen érintkezésben maradjon még akkor is, ha a fém vörös izzásba jön. A gőzösítésnek ily foganatosításánál aránylag bő átbocsátó harántmetszettel biró csöveket alkalmazhatunk. A gőzösítő cső egyik végét oly vízforrással kötjük össze, mely a vizet folyton bizonyos előzetes megállapított maximális nyomással képes a gőzösítő esőbe szorítani és mely oly szabályozó szerkezettel van ellátva, mely a vizet a szükséges menynyiségben bocsátja a gőzösítőbe anélkül azonban, hogy ez utóbbiban a nyomás a víz spheroidális állapotának megakadályozására a szükséges mérték alá csökkenne. A mellékelt rajz 1. ábrájában a jelen eljárás jobb megérthetése czéljából, egy az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés van példaképen föltüntetve, melyből a cső-