25705. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a féksaruk és ellenfölületeik közötti távolságnak a kopástól származó nagyobbodásának kompenzálására
Megjelent 1902. évi novemer hó 5-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 25705. szám. V/ts/a. OSZTÁLY. Szerkezet a féksaruk és ellenfölületeik közötti távolságnak a kopástól származó nagyobbodásának kompenzálására. HERR MUSSER EDWIN, ELEKTROTECHNIKUS PITTSBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 április hó 14-ike. A jelen találmány tárgyát szerkezet képezi a féksarúk kopása folytán a síneknek, kerekeknek vagy egyéb frikcziós testeknek és a féksarúknak fölülete között ezek szabad állásában észlelhető nagyobbodott távolságoknak kompenzálására, illetőleg állandóvá tételére. Ezen szerkezet különösen oly féksarúknál talál előnyös alkalmazást, melyek a meghúzásnál függélyes és vízszintes vontatott mozgást végeznek, mint pl. a mágneses sínsarúk. A mellékelt rajzban a jelen találmány tárgya egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra oldalnézetben a jelen találmány tárgyát mágneses sínsarúkon való alkalmazásában láttatja, melyek ismeretes módon működtetik a keréksarúkat; a 2. ábra fölülnézet, a hol is egyes részek világosság kedvéért el vannak hagyva; a 3. ábra részletrajz; a 4. ábra a jelen találmány tárgyát mágneses keréksarúkon való alkalmazásában láttatja. A mint az 1—3. ábrákból látható, az (1) sínsarú a hosszukban beállítható (4) rudak segélyével a (3) emeltyűkkel vanöszszekötve, melyek a (2) keréksarúkon vannak ágyazva, melyek viszont a (8) karok segélyével a kocsi alvázára vannak fölfüggesztve. A (3) emeltyűknek fölső vége az (5) rúd segélyével egymással van öszszekötve. A sínsarú közvetlenül a sín fölött a (6) rugók segélyével a (7) tartóra van fölfüggesztve akként, hogy alsó fölülete és a sín teteje között bizonyos szabad köz maradjon meg. Ha a sínsarú mágneseztetik, akkor az a sínhez tapad és az ezen való nagy súrlódása következtében az előrehaladó kocsihoz képest visszamarad, illetőleg a kocsi által tovavonszoltatik, a mi a keréksarúk meghúzására hasznosíttatik. Ilyen fékező szerkezeteknél a gyakorlati tapasztalat azt mutatta, hogy azon mérvben, a melyben a sínsarú elkopik és ennek távolsága a síntől nagyobbodik, ugyanazon mérvben nagyobbodik azon elektromos energia is, mely a sínsarúnak oly mértékben való gerjesztéséhez szükséges, hogy az a sínhez feküdjék, a mikor is azonban a fékező hatás rögtönösen áll be, miáltal a fékek sokkal nagyobb erővel húzatnak meg, mint a milyen egyáltalán rázkódtatásmentes fékezéshez szükséges.