25495. lajstromszámú szabadalom • Forgó dugattyús erőgép

nását főként az képezi, hogy kinyúló végei a tok furatának megfelelő kört érintik. Ezen czélból a vezető fölületek végei a f öntebbi vezérgörbe osculáló köreinek meg­felelően képeztetnek ki, mely körök egy­szersmind a hengerköpenyt is érintik (3. ábra), a mi a vezető fölületek végeinek pontos kidolgozását s ennek következté­ben a vezető fölületek végeinek föntebb említett sülyesztett elrendezésével kapcso­latban, a tolattyúknak lökés nélküli föl-és lefutását teszi lehetővé. Gyakorlati tapasztalatok, valamint elmé­leti megfontolások azt mutatták, hogy forgó dugattyús gépeknél a feszültséggel bíró hajtóközeg bebocsátása után a tok a változó, egyenlőtlen belső nyomások követ­keztében deformácziót szenved, melynél fogva a dugattyúra némely helyen sugár­irányú nyomás gyakoroltatik, míg más he­lyeken a dugattyú és tok között hézagok támadnak. Az első jelenség a gép nehéz já­rását és csekély munkaképességét vonja maga után, míg az utóbbi körülmény foly­tán nagyfokú tömítetlenség áll .elő s ennél­fogva a hajtóközeg nem használtatik ki gazdaságosan. Mivel ezen deformáczió csakis a toknak rendkívüli vastag s esetleg még bordákkal is megerősített fala által kerülhető el, a forgó dugattyús gépek a gyakorlati alkal­mazhatóság szempontjából csakis ilyen rendkívül vastag falakkal építhetők. Aján­latos tehát a tok falát legalább oly vas­tagra vagy még vastagabbra venni, mint a milyen hosszú a tok furatának félsugara s a mellett a tokot még esetleg bordákkal is fölszerelni, a hol a fal közepében kiké­pezett üregek által a súly tetemesen meg­könnyíthető, mivel a szilárdság ennek kö­vetkeztében csak elhanyagolható mérték­ben csökken. Ezen méretezés, illetve meg­erősítés mellett a tok a sugárirányú vál­tozó nyomásokat minden káros következ­mény nélkül fölveheti. A gép táplálása, valamint a tolókák mű­ködtetése természetesen bármely tetszőle­ges (folyékony vagy gázalakú) hajtó- il­letve nyomóközeg segélyével eszközölhető s a be- és kiáramlási csatornák a tok fa­lán belül vagy kívül vezethetők. Ha a du­gattyú mechanikai úton (pl. transzmisszió segélyével vagy egy motorral való közvet­len kapcsolás útján) hozat'ik forgásba, a gép természetesen szivattyú gyanánt fog működni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Forgó dugattyús erőgép, melynél a munkacsatorna időnkénti elzárása a du­gattyúban sugárirányban vezetett tolaty­tyúk segélyével történik, melyek hátsó végükre ható, feszültséggel bíró nyomó­közeg segélyével szoríttatnak a tömítési fölülethez, jellemezve a nyomóközeg­gel közvetlenül nem érintkező (d) tolaty­tyúk mögött elrendezett s a nyomókö­zeg hatását közvetlenül fölfogó (p) du­gattyúk által, melyeknek közvetítésével a tolattyúk a tömítési fölülethez szo­ríttatnak azon czélból, hogy a tolattyúk­nak elkerülhetlen tömítetlenné válása esetén a nyomóközegnek a munkacsa­tornába való behatolása megakadályoz­tassák. 2. Az 1. igényponttal védett erőgépnél a munkacsatorna elzárására szolgáló s a tok hosszanti hornyaiba utánállíthatóan fektetett hosszléczekből álló tömítőszer­kezet, jellemezve az (f) hosszléczekhez foglalt rugalmas (m) tömítő szalagok által, melyek végeikkel a tok belső fa­lára feszülnek s rugalmasságuknál fogva a tömítő részeket egyenletesen szorítják a dugattyú köpenyfölületéhez, továbbá a tömítő részek önműködő után­állíthatóságát teszik lehetővé a nélkül, hogy ezen utánállításnál a tok falába sü­lyesztett végeik a tok föliiletéből ki­lépnének, illetve támaszpontjaikat el­hagynák, azon czélból, hogy a tolattyúk föl- és lefutása mindig lökés nélkül menjen végbe. 3. A 2. igényponttal védett tömítő szer­kezetnek egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy a rugalmas tömítő sza­lagoknak a tok falába sülyesztett végei

Next

/
Thumbnails
Contents