25495. lajstromszámú szabadalom • Forgó dugattyús erőgép
nását főként az képezi, hogy kinyúló végei a tok furatának megfelelő kört érintik. Ezen czélból a vezető fölületek végei a f öntebbi vezérgörbe osculáló köreinek megfelelően képeztetnek ki, mely körök egyszersmind a hengerköpenyt is érintik (3. ábra), a mi a vezető fölületek végeinek pontos kidolgozását s ennek következtében a vezető fölületek végeinek föntebb említett sülyesztett elrendezésével kapcsolatban, a tolattyúknak lökés nélküli föl-és lefutását teszi lehetővé. Gyakorlati tapasztalatok, valamint elméleti megfontolások azt mutatták, hogy forgó dugattyús gépeknél a feszültséggel bíró hajtóközeg bebocsátása után a tok a változó, egyenlőtlen belső nyomások következtében deformácziót szenved, melynél fogva a dugattyúra némely helyen sugárirányú nyomás gyakoroltatik, míg más helyeken a dugattyú és tok között hézagok támadnak. Az első jelenség a gép nehéz járását és csekély munkaképességét vonja maga után, míg az utóbbi körülmény folytán nagyfokú tömítetlenség áll .elő s ennélfogva a hajtóközeg nem használtatik ki gazdaságosan. Mivel ezen deformáczió csakis a toknak rendkívüli vastag s esetleg még bordákkal is megerősített fala által kerülhető el, a forgó dugattyús gépek a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából csakis ilyen rendkívül vastag falakkal építhetők. Ajánlatos tehát a tok falát legalább oly vastagra vagy még vastagabbra venni, mint a milyen hosszú a tok furatának félsugara s a mellett a tokot még esetleg bordákkal is fölszerelni, a hol a fal közepében kiképezett üregek által a súly tetemesen megkönnyíthető, mivel a szilárdság ennek következtében csak elhanyagolható mértékben csökken. Ezen méretezés, illetve megerősítés mellett a tok a sugárirányú változó nyomásokat minden káros következmény nélkül fölveheti. A gép táplálása, valamint a tolókák működtetése természetesen bármely tetszőleges (folyékony vagy gázalakú) hajtó- illetve nyomóközeg segélyével eszközölhető s a be- és kiáramlási csatornák a tok falán belül vagy kívül vezethetők. Ha a dugattyú mechanikai úton (pl. transzmisszió segélyével vagy egy motorral való közvetlen kapcsolás útján) hozat'ik forgásba, a gép természetesen szivattyú gyanánt fog működni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Forgó dugattyús erőgép, melynél a munkacsatorna időnkénti elzárása a dugattyúban sugárirányban vezetett tolatytyúk segélyével történik, melyek hátsó végükre ható, feszültséggel bíró nyomóközeg segélyével szoríttatnak a tömítési fölülethez, jellemezve a nyomóközeggel közvetlenül nem érintkező (d) tolatytyúk mögött elrendezett s a nyomóközeg hatását közvetlenül fölfogó (p) dugattyúk által, melyeknek közvetítésével a tolattyúk a tömítési fölülethez szoríttatnak azon czélból, hogy a tolattyúknak elkerülhetlen tömítetlenné válása esetén a nyomóközegnek a munkacsatornába való behatolása megakadályoztassák. 2. Az 1. igényponttal védett erőgépnél a munkacsatorna elzárására szolgáló s a tok hosszanti hornyaiba utánállíthatóan fektetett hosszléczekből álló tömítőszerkezet, jellemezve az (f) hosszléczekhez foglalt rugalmas (m) tömítő szalagok által, melyek végeikkel a tok belső falára feszülnek s rugalmasságuknál fogva a tömítő részeket egyenletesen szorítják a dugattyú köpenyfölületéhez, továbbá a tömítő részek önműködő utánállíthatóságát teszik lehetővé a nélkül, hogy ezen utánállításnál a tok falába sülyesztett végeik a tok föliiletéből kilépnének, illetve támaszpontjaikat elhagynák, azon czélból, hogy a tolattyúk föl- és lefutása mindig lökés nélkül menjen végbe. 3. A 2. igényponttal védett tömítő szerkezetnek egy foganatosítása, jellemezve az által, hogy a rugalmas tömítő szalagoknak a tok falába sülyesztett végei