25416. lajstromszámú szabadalom • Állítóasztal vasúti váltók és jelzők számára

_ 4 -rizált relais azon közös vezetékbe van beiktatva, mely valamennyi jelző elektromágnest a visszavezetésre szolgáló vezetékkel összeköti. Ez az által válik lehetővé, hogy valamennyi jelzőáram, tekintet nélkül arra, hogy honnan jönnek, a relaisnek tekervényeit mindig ugyanazon irányban futják át és hogy minden az áramforrástól jövő vagy ahhoz visszahaladó áram, mely két tetszőleges drótnak érintkezésénél, máskülönben mindig a jelző vezetékeken át az áramforráshoz haladna, ugyanazon relais-n át ellenkező értelemben kénytelen haladni. A relaisnek (54) horgony emeltyűje, valamint az (53, 55) kontaktuslemezek (melyeket esetleg szorítókkal lehet pótolni) a tetszőleges állandó áramforrásból jövő áramot ellenőrzik. Legczélszerűbb az áramot a főáramforrásból venni és azt az árammegszakító elektromágnesének (51) tekercsein keresztül vezetni. Az árammegszakító két (39, 40) kontaktusrúgóból áll, melyek egymástól el vannak szigetelve és az elektromágnesnek gerjesztésénél a szilárdan álló (41, 42) kontaktusokkal jönnek érintkezésbe. Mihelyt az (51) elektromágnesnek gerjesztése megszűnik, a (39, 40) kontaktusrugók rúgóhatásuk folytán a (41, 42) kontaktusoktól eltávoznak. Az egyik (39) kontaktus (12. ábra) az (58) áramforrás pozitív sarka és az állítóasztalon elhelyezett (30b, 30c) ellenőrző elektromágnesek közötti vezetékben van beiktatva. A másik (40) kontaktusrúgó pedig azon vezetékbe van beiktatva, mely a (29b, 29c) jelzőmágneseket a közös (35) dróttal és a polarizált relaisvel összeköti. A (39) kontaktus az áramforrástól az összes ellenőrző vezetékekhez haladó áramkört szakítja meg, valamint azon vezetékek áramkörét is, a melyek amazokkal érintkezésbe jöhetnek. Ennek folytán minden más beállítás meg van akadályozva. A másik (40) kontaktus az összes jelző elektromágnesek és motorok közötti összeköttetést szakítja meg, minek folytán megakadályozza azt, hogy a mótor által gerjesztett áram az esetben, ha a (39) kontaktus által a mótor áramköre megszakíttatik, a megfelelő jelző elektromágnesen áram menjen keresztül és ezáltal hamis jelzés keletkezzék. A polarizált relaisnek horgonya addig marad normális állásában, a míg a relaisnek tekercsein át a jelző áram oly irányban halad, hogy a horgony az arretáló kontaktushoz szoríttatik. Minden az áramforrástól. jövő és a relaisen át visszatérő áram, ha két tetszésszerinti drót érintkezésbe jön, azt eredményezi, hogy a horgony az (53) kontaktusról leemeltetik és ennek folytán a delejes árammegszakító terkercsein áthaladó áramkör megszakíttatik. Ennek következtében a mozgó (39, 40) kontaktusok a szilárdan álló (41, 42) kontaktusokról leemeltetnek és azon áramkörök, melyekbe ezen kontaktusok be vannak iktatva, megszakíttatnak. Az alábbiakban a 12. ábrán vázlatosan föltüntetett példában az áramok útja van megmagyarázva. A rajzban a készülékek a normális helyzetben vannak. Föltéve, hogy a (D) vágányon egy vonat van, melynek az (E) irányban haladnia kell. Ekkor a (B) váltót normális állásában rögzíteni, az (A) jelzőt pedig átállítani kell. E czélból a megfelelő tolókát az állító asztalon ki kell nyitni, mely tolóka egyidejűleg (13a) kontaktust is magával viszi. Ezáltal (10a és 11a) között kapcsolás jön létre és az (58) áramforrásból jövő áram a következő útat teszi meg. (37, 38) vezetékek, a mágneses átkapcsoló (39) kontaktusa, a (41) kontaktus, (43, 44, 45) vezetékek, (19a) biztosíték, (11a) vezeték, (13a) rúgó, (10a) kontaktus, (6a) vezeték, (la) fegyverzet, (2a) induktor, (7a, 8a) vezetékek, (3a) kontaktus, (5a) kontaktusrúgó, (4a) kontaktus, (9a, 34 és 35) vezetékek és (58) áramforrás. Ezen áram következtében az (la) mótor forgásba jön és az (A) jelzőkart «szabad»-ra állítja. Mihelyt ezen beállítás megtörtónt, az (5a) kontaktusrugók a jelzőkészülék hatása folytán a (3a és 4a) kontaktusoktól eltávoznak, az így megszakított áram a (20a) elektromágnes folytán egy mellékvezetékben záratik, mely elektromágnes mint fék működik és az (A) jelzőkart «szabad» állásában rögzíti.