25313. lajstromszámú szabadalom • Újítások esernyő vázakon

i -hatók el a rózsák harangjából, míg a nyelvek rendes állásánál azoknak végei a rudak számára szilárd ütközőket képeznek, melyek a rudak kicsúszásának útját állják. Látható továbbá, hogy a bordák vagy feszítőrudak bármelyike a többiek zavarása nélkül egyszerű módon kiszedhető. A kifeszítőrudak tartására szolgáló mozgó rózsának az ernyő zárt vagy nyitott helyzetében való rögzítésére egy-egy (7 9 10) rögzítő vagy ötlő szolgál, mely a (8) toló rögzítésére szolgáló (7) ütközőfölülete mögött egy (9) bütyökkel vagy kidudorodással bír, mely mindkét végén menedékesen lefelé hajlik; mindegyik ötlő (7) ütközőfölülete és (9) bütyke között egy (10) mélyedéssel bír. Az alsó ötlő vagy rögzítő az 1. ábra alsó részén külön föl van tüntetve. Ezen rögzítő az ernyő rúdjában tetszőleges ismert módon van megerősítve. Az 1. ábra fölső részén föltüntetett fölső rögzítő az alsóhoz hasonló alakkal bír, csakhogy természetesen fordítva van elhelyezve. Az ernyő kinyitására és becsukására szolgáló és az alsó rózsát hordó (8) toló nagyjában a rendes alakkal bír és az ötlő átbocsátására szolgáló (11) hasítékkal van ellátva. Ezen tolóra egy (12) hüvely van rátolva, mely a tolón aunak (13 13) iludorodásai között ide-oda mozgatható és az ötlő (9) bütyke fölött elcsúsztatható. A (13 13) dudorodások a (12) hüvely útját akként határolják, hogy az az ötlő (7) ütközőpontjáig soha el nem juthat. Az 1. ábrán a toló legfölső helyzetében van föltüntetve, melyben a fölső ötlő tolóhasítékának fölső végébe akadó (7) ütközőfölületével az ernyőt nyitva tartja. Látható, hogy ezen helyzetben a (12) hüvely az ötlő (9) bütyke és (7) ütközőfölülete közötti (10) mélyedésében nyugszik a (7) ütközőpont alatt. Ha az ernyőt be akarjuk csukni, a (12) hüvelyt a (8) toló mentén egyszerűen lefelé húzzuk. Ekkor a hüvely az ötlő (9) bütykéhez szorul és azt hátranyomja, úgy hogy annak (7) fölülete a toló hasítékából kiakad és annak lemenését többé nem gátolja. A toló további lehúzása által azt az alsó rögzítőhöz hozzuk, mely a toló alsó szélének az Ötlő (9) bütykéhez való szorulása által befelé szoríttatik, végül pedig a toló legalsó helyzetében annak (11) hasítékába becsappan. Ebben a helyzetben a (12) hüvely ismét az ötlő (10) mélyedésében foglal helyet, a mennyiben annak lejjebb való mozgását a toló alsó (13) dudorodása gátolja, úgy hogy ezen hüvely az ötlő ütközőcsúcsát el nem érheti. Látható, hogy a (12) mozgatóhüvely útja akként van korlátozva, hogy az az ötlő (7) ütközőfölületét az ernyő egyik végállásában sem érheti el, sem azon túl nem mehet. Az ötlőnek ezen külön beszorítóbütykökkel való ellátása és a (12) működtetőhüvely alkalmazása folytán az ötlő ütközőcsúcsa. az elkopástól meg van óva, úgy hogy az mindig éles marad, a mi a szerkezet biztos működését és tartósságát biztosítja. Az (1) rózsa és a (4) nyelves gyűrű a toló csövétől czélszerűen elkülönített darabokat képeznek és arra például forrasztás útján megerősítendők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás esernyővázakon, mely áll egy esernyővázak bordáinak illetve feszítőrudainak csuklós megerősítésére szolgáló rózsából, melynél a bordák vagy rudak mindegyike a többiek megzavarása nélkül eltávolítható, jellemezve az által, hogy ezen rózsa egy szűkített nyílású (1) harang alakjával bír, mely a fejekkel ellátott bordák vagy feszítőrudak fölvételére szolgáló hasítékokkal van ellátva és melynek nyílásába az egyes hasítékok kijárását elzáró és ezzel a bordák, illetve rudak kicsúszását meggátló rugalmas (6) fémnyelvek nyúlnak be, melyek czélszerűen egy a rózsa harangját hordó és az ernyő botjára föltolt cső túlsó oldalára erősített gyűrűből vannak például fölhasítás útján kiképezve, mi mellett ezen szerkezet úgy a bordák tartására szolgáló helytálló rózsára, mint a feszítőrudakat összefoglaló és tolóval ellátott mozgó rózsára alkalmazható. 2. Újítás esernyővázakon, mely áll egy az ernyő (8) tolójának zárt, illetve nyitott