25308. lajstromszámú szabadalom • Gőzzel vagy sűrített levegőzel működtetett folyadékemelő berendezés

- 6 -ható. mely az utóbb leírttól csakis annyi­ban tér el, hog-y a (41) szeleptányért (8. ábra) az (53) membrán és (54) súly helyet­tesíti. Az (1) és (3) vezetékeken a (4) nyomó­tartályba áramló és a (47) födélig fölemel­kedő folyadék a (48) térben lévő levegőt összenyomja. Ennek következtében az (53) j 2 membrán fölfelé kissé behajlik, mi az (54) súly egyidejű fölemelésével és a (40) sze­lep kinyitásával jár, úgy hogy a (9) veze­téken és (51) csőcsonkon befolyó sűrített levegő a nyomótartályba folyhatik át és az ebben lévő folyadékot a (3) csövön és (6) emelő vezetéken a (49) edénybe nyom­hatja. Ha a nyomószak vége felé a folyadék szintje a (17) emelkedőcső torkolata alá sülyed, mint a 8. ábrán látható kiviteli alaknál, a csőből az ebben lévő folyadék kifolyik és így a membrán két oldalára ható nyomást kiegyenlíti, tehát a membrán az (54) súly hatása alatt lesiilyedhet és a (40) szelepet elzárhatja. Hogy az (1 3) vezetéken a nyomótar­tályba áramló folyadék szintjének emelke­désénél a (17) emelkedőcsőbe az egyrészt j a membrán, másrészt a nyomótartályban lévő folyadék közé zárt és összenyomott le- J vegő a folyadék beömlése közben elszáll- ; hasson, az emelkedő csövet az (55) cső- ' 3 csonk az (56) térrel köti össze, mely utób­bit az (57) szelep kapcsolja össze a (48) ; térrel. Eme szelepen át a (17) emelkedő­csőből a folyadék beömlése közben a le- ! vegőt el lehet vezetni, úgy hogy az emel­kedőcsőben fölszálló folyadékot az emel- i kedőcsőben lévő levegő többé vissza nem , tarthatja. í Magától érthető, hogy a leírt légmente- i sítő berendezés az előbb leírt kiviteli ala- ' koknál is alkalmazható, ha (innak alkalma- i zását kivánatosnak tartjuk. SzAliAlUI.MI IGÉNYEK. I 1. Gőzzel vagy sűrített levegővel működ- ; te tett folyadékemelő berendezés, az ál­tal jellemezve, hogy a nyomóközeg be­ömlését más ismert berendezések mel­lett egy folyadékoszlop is szabályozza, melyet a nyomószak kezdetén a be­áramló nyomóközeg egy külön emelkedő­csőbe szorít és melyből az a nyomó­szak végén a folyadékszintjének nyomó­tartályban végbemenő sülyedése követ­keztében lefolyik. 2. Az 1. alatt védett berendezés egy kivi­teli alakja, az által jellemezve, hogy a (17) emelkedőcső (1. és 2. ábra) egy (12) merülődugattyú alatt lévő térbe nyúlik és a (20) rúd útján a (8) záró­tag (11 13) emelőjével kapcsolt (14) merülődugattyú ürege a (18) vezetéken közlekedik a (4) nyomótartállyal, úgy hogy mikor a nyomószak kezdetén a (17) emelkedőcsőben ezt a tartállyal szemben elzáró folyadékoszlop létesült, az ekkor a (12) és a (14) merülődugaty­tyú alatt föllépő nyomáskülönbségek kö­vetkeztében a (14) merülődugattyú és a (21) úszó a folyadékszint esésénél a nyomószak egész ideje alatt a fölső ál­lásában marad mindaddig, míg a folya­dékszintnek az emelkedőcső torkolata alá történt sülyedése után az emelkedő­csőből kifolyó folyadékoszlop a merülő­dugattyúk alatt a nyomás kiegyenlődé­sét és így az úszó lefelé mozgását meg nem engedi. 3. Az 1. alatt védett berendezés egy ki­viteli alakja, az által jellemezve, hogy a (17) emelkedőcső (4. ábra) a (20) rúd útján a (21) úszóval összekötött (22) membrándugattyú fölött lévő térbe tor­kollik, a membrándugattyú alatt lévő tér pedig a (18) vezeték útján van a (4) nyomótartállyal összekötve, úgy hogy miután a nyomószak kezdetén a (17) emelkedőcsőben azt a külső levegővel szemben elzáró folyadékoszlop képző­dött, az ekkor a membrándugattyú fö­lött és alatt föllépő nyomáskülönbség következtében az utóbbi, valamint a (21) úszó a nyomószak közben a fölső hely­zetben tartatik, míg a folyadékszintnek az emelkedőcső torkolata alá történt sü­lyedése után a membrándugattyú két ol­dalára ható nyomáskülönbség kiegyen-

Next

/
Thumbnails
Contents