25308. lajstromszámú szabadalom • Gőzzel vagy sűrített levegőzel működtetett folyadékemelő berendezés

lévő zárófolyadékba merülnek. A föntebb jelzett folyadékoszlop képezésére a (4) edényben a (17 19) emelkedőcső van elrendezve, mely a (12) merülő dugattyú alatt lévő térbe torkollik, míg a (14) merülő dugattyú, melynek ürege a (18) vezetéken közlekedik a (4) nyomótartállyal, a (20) j rúd útján áll a (21) úszóval összeköttetés- j ben. i Az (1) befolyató vezetéket a (2) vissza- | csapó szelep köti össze a (3) emelkedő- j csővel és (6) emelővezetékkel, mely utóbbiba az (5) visszacsapó szelep van bekapcsolva, hogy a fölemelt folyadék a (4) nyomótartályba vissza ne folyhassék. A berendezés üzembe hozatalára a (11 j 13) emelőt úgy állítjuk be (2. ábra), hogy | a (4) nyomótartály a külső levegővel közlekedjék, ekkor a folyadék az (1) csövön a (2) szelephez és ezen át a (4) nyomótartályba folyik. A mint a folyadékszint a (4) nyomótartályban a (21) úszót elérte, az úszó fölemelkedik, a (8) csapot átvezényli, úgy hogy a külső levegővel a kapcsolat megszakad és a (9) vezetéken a nyomótartályba sűrített levegő áramlik be, mely az emelendő folyadékot a (17) emelkedő csőbe nyomja és ily módon oly víz- i oszlopot létesít, mely a (12) dugattyú alatt uralkodó nyomást annyival csökkenti, a mennyi a folyadékoszlop fajsúlya és az oszlop magassága szorzatának megfelel, míg a (14) mer ülődugattyúra a teljes légnyomás hat. A (17) emelkedőcsőben lévő folyadékoszlop tehát a merülő dugattyúkra, ható nyomások között bizonyos különbséget létesít, melynek az a következménye, hogy a (14) merülődugattyú és az evvel összekötött (21) úszó a nyomószak alatt a fölső állásában marad. Ha a folyadék szintje a nyomószak vége felé a (17) emelkedőcső (19) torkolata alá sülyed, az ebben volt folyadék az emelkedőcsőből kifolyik és a két merülődugatytyú alatt uralkodó nyomáskülönbség annak következtében, hogy most már a (12) merülődugattyú alatt lévő tér is közlekedésbe jön a (4) nyomótérrel, megszűnik, úgy hogy a (14) merülő dugattyú lesülyed, egyúttal a háromíuratú (8) csapot a 2. ábrán látható állásába forgatja, t. i. a sűrített levegő beáramlását megszakítja és a (4) nyomótartályt ismét a külső levegővel hozza kapcsolatba, mikor az előbb leírt munkafolyamat újból ismétlődik. A két (15 16) henger magassága, illetőleg az ezek között és a (12 14) merülő dugattyúk között lévő zárófolyadékréteg vastagsága a sűrített levegő feszültségétől és a zárófolyadék fajsúlyától függ. Zárófolyadék gyanánt előnyösen lehet kénesőt használni, mert ebben az esetben a henger és a dugattyú között alkalmazott záróréteg vastagsága nem fog túlságosan nagy lenni. Magától érthető, hogy sűrített levegő helyett más nyomás alatt álló közeg, például vízgőz is használható. A 4. ábrán látható második kiviteli alak lényege az, hogy merülő dugattyú helyett (22) membrándugattyú lel alkalmazást. Eme kiviteli alak működési módja a következő: Az emelendő folyadék az (1) csövön, (2) visszacsapószelepen és (3) vezetéken jut a (4) nyomótartályba, míg a (21) úszó az alsó helyzetében van, a (10) csőcsonk a (4) nyomótartályban lévő levegő elvezetése czéljából nyitva áll és a sűrített levegőt bevezető (24) szelep zárva van. Mikor a (4) nyomótartály folyadékkal megtelt, a (21) úszó emelkedik, a fölső állásába jut, melyben a (25) csap körül forgatható (26) emelőhöz csatlakozó vezetett rúd segélyével a (24) szelepet nyitja. A most már a (9) vezetéken a (4) nyomótartályba befolyó sűrített levegő az emelendő folyadékot a (3) állócsövön és az (5) visszacsapószelepen át a (6) nyomóvezetékbe szorítja, Egyúttal az emelendő folyadék egy része a (17) emelkedő csőbe szoríttatik, minek következtében egy újabb folyadékoszlop létesül, mely a (22) membrándugattyú fölött uralkodó nyomást annyira kisebbíti, a mennyi a folyadékoszlopnak a (4) nyomótartályban lévő folyadék szintjétől mért magasságának és a folyadék faj-I súlyának szorzatával egyenlő, míg a mem-1 brándugattyú alatt a (18) vezetékben ural-