25304. lajstromszámú szabadalom • Oldható ékkötés

— 2 dott állapotban van föltüntetve, hogy az (e) és (f) ütköző fölületek között még némi hézag mutatkozik. A 6., 7., 8. és 9. ábrákon az ékkötés egy zsámolyra van alkalmazva, melynél a (g) és (h) ülődeszkák a szokásos módon (i és k) harántléczek segélyével vannak kimerítve, melyekben az (1) lábak bele vannak dugva. Az ülődeszkák, a harántléczek és a lábak közötti kapcsolatot kettős fecskefarkalakú keresztmetszettel biró (m) vassínek létesítik, melyek azonban nemcsak az (n) ütköző fölíilethez, hanem a fa hosszirányú rostjaihoz képest is ferdén illeszkednek be a két rész megfelelő hornyaiba. Az éknek a fa rostjaihoz képest való harántirányú ferdén állítása a horonyszélek kitöredezésének meggátlása czéljából történik. Emellett az (i) és (k) harántléczekben levő hornyok lapos V-alakban hajlanak egymáshoz, úgy hogy négy darab (m) vas szükséges. A harántléczekben levő ferde hornyok az ezekbe benyúló (1) lábakon is keresztülhatolnak (7. és 9. ábra), úgy hogy egyszersmind ezek is fogva tartatnak. Világos, hogy ezen kapcsolatnál a fa összeszáradása, ellentétben az összes eddigi szerkezetekkel, a kapcsolatnak még erősebb meghúzódását vonja maga után, amennyiben a zsámoly lábának összeszáradó vége az (m) vasat mindjobban körülfogja, a ferde hornyok V-alakú elrendezése pedig a harántléczek és az ülődeszkák összeszáradása alkalmával az ülődeszkák összeszorulását és a kapcsolat erősebb meghúzását eszközli. Mindezen ékkapcsolatok megoldódás, azaz eltolódás ellen tetszőleges rögzítő szerkezetek, pl. rögzítő peczkek, csavarok, tolókák vagy effélék segélyével egyirányban biztosíthatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Oldható ékkötés, jellemezve az által, hogy az összekötő rész, melynek keresztmetszete középen vékonyítva van, pl. egy I-alakú, vagy kettős fecskefarkalakú keresztmetszettel biró prizmatikus összekötő rész a két összekötendő részen akként hatol az érintkező fölületekhez képest ferdén keresztül, hogy a két résznek egyik irányban való viszonylagos eltolása alkalmával ezen két összekötendő rész egymáshoz szoríttatik, a másik irányban való eltolás esetén pedig egymástól eltávolíttatik. 2. Az 1. pontban védett ékkötés, jellemezve azáltal, hogy az összekötendő részeknek csak egyike van ferdén haladó horonynyál ellátva, míg a másik részre a belőle kiálló ék vagy összekötő darab szilárdan rá van erősítve, vagy vele egy darabból van készítve. 3. Az 1. pontban védett ékkötés faalkatrészek számára, jellemezve azáltal, hogy a hasábalakú összekötő résznek nemcsak egyik, hanem mindkét középsíkja ferdén áll a két összekötendő rész farostjainak irányához képest, a horonyszélek letöredezésének lehető meggátlása czéljából. 4. Az 1. pontban védett ékkötés, melynél az összekötő rész még egy harmadik résznek, pl. zsámolylábnak végén levő hornyon is keresztülhatol. (1 rajzlap melléklettol.) PAU_A8 ^É8ZVÉNYTÁJ«IA8ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN-