25286. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkészülék folyékony tüzelőanyag számára

(14) csőbe lép és sebessége következtében a (17) lyukakon keresztül levegőt szí. A bevezetés mértéke még növekszik és a tüzelő-anyagkeverék értéke javíttatik a (C) ejektor elrendezése által, amely a középső (9) fúvócsőbe nyílik és ennek tengelye iranyában egy gyűrűalakú gőzsugár segítségével levegő-áramot bocsájt ki. Ezen ejektor a (60) csővel van ellátva, mely a keverő fúvócsövének tengelyében van elhelyezve. A (62) csövön át a gőz vezettetik be. A (61)-nél kilépő gyűrűalakú gőzsugár, a melynek ktilönbeu nagyon gyöngének szabad csak lennie, a (60) csövön keresztül levegőt ragad magával és ennek nagy sebességet kölcsönöz ; ez a levegő és a gőz keveréke beáramlik a keverő készülék fúvócsövébe és ennek levegő szívását növeli, a minek folytán erős légáramlás jön létre, mely elősegítvén az elegy keveredését, nagy mennyiségű folyékony tüzelőanyag elégését teszi lehetővé. A (C) ejektort szabályozni lehet a (63) cső forgatása által, a mellyel a gőz beeresztését tetszés szerint módosíthatjuk. A leirt készülékkel a tüzelőanyagkeverék egyes alkatrészeit tökéletesen szabályozhatjuk és különböző minőségű folyékony tüzelő anyagokat használhatunk; de bizonyos esetekben használhatunk olyan egyszerű készüléket is, a milyen a 2. ábrában van föltüntetve. Ezen készülék csak a bevezető (A) ejektort tartalmazza. A föntebb leirt készüléknek megfelelő részek itt is ugyanazon számokkal vannak jelölve. Ismervén a készüléket, mely a találmánynak lényeges részét teszi, példakép ismertetni fogjuk annak elrendezését egy gőzkazánon. A készüléket körülbelül 25 cm.-nyire kell elhelyezni a tűzhely rostélyától és keresztülmegy a gőzkazánnak azon részén, a melyet vízlemeznek neveznek. A folyékony tüzelőanyagnak és a nyomás alatt levő közegnek, a gőznek vagy levegőnek bevezetésére két csap szolgál. A 3. és 4. ábrák példaképen a készüléknek egy gőzszivattyú kazánján való elhelyezését ábrázolják. A gépész keze ügyében két (24 és 25) csap van elhelyezve, mely fokokra osztott körszektorral van ellátva, a levegő és a gőz bevezetésének szabályozhatása czéljából. A gőz a kazánon levő (26) vezetéken át vezettetik. A sűrített levegőt a (27) tartány szolgáltatja, mely mindig nagy nyomás alatt álló levegőt tartalmaz. A levegő, mely ezen tartányból jön, keresztül megy a (28) melegítő készüléken, a mely egy lángzó által melegített kigyócső lehet. A fölmelegített levegő a (24) csaphoz érkezik, a mely előtt a (29) levegő vezeték van. Ez utóbbi egy fúvóhoz vezet, mely levegővel vagy gőzzel működtethető és ezen czélból (30) része el van látva a (32) csappal szabályozható levegővezetékkel és a (31) csappal szabályozható gőzvezetékkel. A folyékony tüzelőanyagot a (33) tartány szolgáltatja, a honnét az a (34) csapon távozik. Megjegyzendő, hogy ezen elrendezést csap példaképen hozom föl és hogy az a gőzkazánok és a tüzelőszerkezetek szerint sokféleképen változhat. Nagyobb kazánnal több készüléket alkalmazhatunk. Az összes gőzvezetékek egy gyűjtőben vannak egyesítve, míg a folyékony tüzelőanyag vezetékei egy másik gyűjtőben egyesülnek ; ez a két gyűjtő egy készülékben egyesíthető, melyet gőz- és tüzelőanyag elosztónak nevezek (5. és 6. ábra) és a mely a tüzelőanyag fölmelegítését biztosítja, mielőtt az ejektorokhoz érkezik. A gőz és folyadék bevezetését a két (35) és (36) csap szabályozza. A (37) manométer állandóan mutatja a készülékekbe vezetett gőz nyomást. A (38) gőzbevezető és (39) tüzelőanyag bevezető csövek váltakozva vannak elrendezve. A gőzelosztó készülék el van látva a (40) tisztító csappal és (41) előmelegítő csappal. A (40) csapon át gőzsugár bocsátható a folyékony tüzelőanyag vezetékeibe és a fúvócsövekbe, oly czélból, hogy megtisztítsuk azokat a működésük közben esetleg képződött üledékektől. A (41) csapon át gőzt vezethetünk a tüzelőanyag-tartányban elhelyezett kígyócsőbe, oly czélból, hogy azt előmelegítsük.