25222. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hydraulikus kötőanyag előállítására
silicatból és szabad maró mészből álló keverék képződött, mely lehűtésnél szétfolyik, megoltva duzzad és alig köt le, tehát nem elég szilárd. A találmány tárgyát tricalciumsilicat előállítására szolgáló eljárás képezi, mely azon a tényen alapszik, hogy a harmadik mészmolekula is biztosan egyesül a kovasavval, ha oly folyasztó anyagot használunk, mely megfelelő mennyiségű mésszel vagy kovasavval üveget alkot. A jelzett üveg jelenlétében a mész és kovasavrészecskék az anyag minden pontján egyenletesen érintkeznek egymással, úgy hogy csak tricalciumsilicat képződik, mely az üvegtömegből vagy mikrokristályos alakban válik ki, vagy eme tömeggel körül van véve. A föntebb jelzett oldható vagy könnyen bomló anyagoknál, melyek a tricalciumsilicat képezése czéljából alkalmazott anyagokból képződnek, az üveg annyiban gyakorol kedvezőbb hatást, amenynyiben az a közönséges vagy sótartalmú víznek teljesen ellenáll, egyébként is közömbös hatású, úgy hogy a tricalciumsilicat tulajdonságait meg nem változtatja. Ily folyasztóanyag gyanánt a vascsoportba tartozó fémek oxydjai alkalmazhatók, melyek folypáttal keverve is használhatók. Legelőnyösebbnek és legolcsóbbnak a vasoxyd használható. Minthogy az utóbbi az eljárásnál csakis folyasztóanyag gyanánt szerepel, teljesen tetszőleges mennyiségben alkalmazható, annélkül, hogy a használt mennyiségnek megfelelően a triealciumsilicatot képező anyagok mennyiségét is változtatni kellene. A vasoxyd (Fea Os ) mennyisége 20%-ig, sőt még tovább is emelhető. A vasoxyd bármely tetszőleges eredetű lehet, alkalmazhatók a megfelelő vasérczek, kohóhulladékok, pyritek pörkölési terményei stb. A hozzáadandó vasoxyd minimális mennyisége 3%, de legelőnyösebb, ha a pótlék 10—15%, mert ekkor megy az összesülés legkedvezőbben végbe és ekkor a legnagyobb a nyert termék szilárdsága. A tricalciumsilicat képezésére nyers anyag gyanánt egyrészt kovasavat használunk homok, quarz, quarzit, tűzkő, flint, kovaföld stb. alakjában; másrészt meszet, kréta, márvány, mészkő stb. alakjában, mely utóbb jelzett anyagokat vagy előzetesen égetjük, vagy nem égetjük. A használt nyers anyagok tehát sok meszet, illetőleg kovasavat és semmi, vagy csak nagyon kevés agyagföldet tartalmaznak és oly arányban keverjük azokat egymással, amily arányban a tricalciumsilicat képződéséhez szükséges; tehát tiszta mész és tiszta kovasav alkalmazásánál 1 s. r. kovasavra 2'8 s. r. meszet veszünk. Ehhez a keverékhez adjuk a föntebb jelzett, megfelelő mennyiségű vasoxyd pótlékot. Minthogy az ily keveréket az eddig használt kemenczékben égetni alig sikerülne, egyrészt mert abból a kemenczébe szállítható darabokat formálni nem lehet, amenynyiben azok túlságosan lazák volnának és széthullanának, másrészt mert forró kemenczék alkalmazásánál, melyeknél a nyersanyagot formálni nem kell, az összeolvasztás első időszakában az anyag összesülése igen kedvező hatást gyakorol, a föntebb említett keverékhez czélszerűen kevés égetett gipszet, lehetőleg kevés agyagföldet tartalmazó portlandczementet. bydraulikus meszet vagy más oly kötőanyagot adunk, mely lehetőleg kevés agyagföldet tartalmaz és a föntebb jelzett czél elérésére alknlmas. Lehet esetleg már kész, a föntebb jelzett módon előállított, 5—10°/0 vagy még több tricalciumsilicatot is keverni a tömeghez. Ha czementet vagy hydraulikus meszet alkalmazunk, úgy gondoskodnunk kell arról, hogy a keverékhez a mész és kovasav aránya olyan legyen, hogy lehetőleg tricalciumsilicat képződjék. A föntebb jelzett mész és kovasav-keveréket, melyhez folyasztó anyag gyanánt vasoxydot vagy más hasonló anyagot és kötőanyag gyanánt gipszet vagy más ilynemű anyagot kevertünk, lisztfinomságig megőröljük, a teljes zsugorodásig égetjük és azután ismét oly finomra őröljük, hogy a tricalciumsilicat az azt körülvevő burkolattól, tehát a képződéséhez szükséges volt üvegszerű vagy meddő-anyagtól megtisztuljon, vagy legalább is akkora fölületen szabaddá váljék, hogy a habarcskészítésuél a vízzel
