25179. lajstromszámú szabadalom • Önműködő golyószóró

léről lefelé nyúló (74) vállba ütközik (1j 2. ábra) és a mozgékony tömeget útjának egész hosszában visszatolja. A forgatyú fo­gantyújában (101) peczek van. melyet (102) rúgó kifelé szorít és (65) gombbal van el­látva. Ezen gombot (103) ék vagy peczek segélyével rögzítjük, melynek végei a fo­gantyúnak két «tűz» és "biztonság» jelzésű kivágásaiba léphetnek; ha a gomb a «tüz» jelzésű kivágásban van, úgy a peczek egé­szen vissza van húzva és a forgattyú aka­dálytalanul végezheti félfordulatát; ha el­lenben a «biztonsága jelzésű kivágásban van, úgy a peczek kiáll és egy (110) lyukba hatolhat be (15. ábra), mely állásá­ban a (100) gomb a mozgékony tömeg tel­jes visszamenetelét és a töltény elsütését megakadályozza. A mechanizmus tokjának jobb oldala (106)-lioz csuklósan kapcsolt (105) csappan­tóval van ellátva (2., 11., 13., 14. ábra). Ezen csappanté (108) záró orsóval fölszerelt (107) gombbal van ellátva. Ha a csappantét fölnyitjuk, úgy az egész mechanizmus sza­baddá lesz és ennek főrészeit egyszerűen és szerszámok fölhasználása nélkül kihúz­hatjuk. A mozgó keretnek eltávolítására elegendő azt — mint y—y' vonal mutatja — 45°-al el­forgatni, kihúzni és a hozzátartozó része­ket: a záródarabot, az emeltyűket, a hen­gert és a lengőt szétszedni. A tokon a (llO)-nél csuklósan megerősí­tett (109) irányzók van elrendezve (1., 13., 15. ábra); ez a (111) billentyűvel van el­látva, melynek mellső vége az irányzékon lévő (112) ívnek kivágásaiba lép és annak különböző magassági állásait szabja meg. Az irányzék félkézzel állítható be. A tok legkülső végén és a cső tengely­irányára merőlegesen két (113 1.13) csap emelkedik ki, melyek a golyószórónak tá­masztékán való rögzítésére szolgálnak. A 3. ábrában egy elcsattandó mechaniz­mus van föl tüntetve, mely a tüzelés gyor­saságának tetszésszerinti szabályozását teszi lehetővé. Ezen elcsattantó mechanizmus a (114) szánból áll, melyet (115) rúgó taszít hátra­felé és a (116) billentyű — ha nincs le­szorítva — rögzít. A szán (118)-nál csuk­lósan kapcsolt (117) könyökemeltyűvel bír, mely (119) foga segélyével a mozgó kere­tet, ha ez visszamenetelének végére ért, rögzíti; ha a (116) billentyű le van szo­rítva, a mozgékony tömeg előre haladhat, hanem eleinte a (115) rúgó nyomását kell legyőznie, mely a mozgást megakadályozni igyekszik és ezen visszatartás, illetve kés­leltetés annál érezhetőbb, minél hosszabb ideig tart a (.115) rúgó befolyása. Ezt az időtartamot a (120) regiszter állása szabja meg, mely a külső (121) gömb segélyével távolítja vagy közelíti a (122) fejet, melybe a (117) emeltyű fölső karja ütközik, melyet a (119) fog sülyedése által fölszabadít és a mozgékony tömeget a késleltető szerkezet hatása alól fölmenti. Oly esetekben, midőn a kisugárzó- vagy hiitőköpenyt a legnagyobb mértékben akar­juk kiképezni, a 7., 8., 9., 10. ábrákban be­mutatott elrendezést alkalmazzuk. Mint a 9. ábrából látható, ezen czélból nemcsak az egész (1) cső van a (123) köpennyel bo­rítva, hanem a (124) csődarab egy része is, mely utóbbi nemcsak a (6) tokot födi, ha­nem szilárd motordugattyú gyanánt is szol­gál. A (13) visszaszorítórúgó még a köpenyt is körülfoghatja; de ha a köpeny bordáit a legnagyobb magasságban akarjuk kiké­pezni. akkor a rugót a Culatte alatt a cső­vel párhuzamosan rendezhetjük el, mint a 7. ábra mutatja, hol (125) a rúgót jelöli, mely (126) fej és a czentrális, hátul (128)­nál a (29) kerettel összekötött rúd segélyé­vel az egész mozgékony tömeget előre tolja. Ha a (130) födelet nyitjuk, úgy (129) csavar és ellencsavar segélyével a rúgó vonóerejét tetszésszerint könnyen módosít­hatjuk. A (123) köpeny végén van még a (10) gyűrű (9. és 10. ábra), a melynek meg­felelő (11, 12) karimái úgy lehetnek kiké­pezve, a mint vonatkozással a 6. ábrára, leirtuk; a levegő a (27) üregből a meg­felelő (16) szelepen keresztül távozhat; ha azonban ezt a szelepet elhagyjuk vagy nem használjuk, úgy biztos hűtés elérése

Next

/
Thumbnails
Contents