25135. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés jég előállítására

— 1 * -ennek nyitása után a (299) dugattyú sülye(iése közben a (k2) hengert megtöltik; mihelyt azonban, a mint már említettük, a. szivó esőben a nyomás csekély, az említett szelep nem nyílik. A mint a (298) dugattyú alsó állásába érkezik, a (299) dugattyú újból a (333) csatornák alá mozog, úgy hogy a (hl) henger tartalma újból a (h2) hengerbe nyomatik. Hogy a (298) és (299) dugattyúknak egymáshoz viszonyítottt helyes mozgást kölcsönözzünk, a (298) dugattyút működtető (302) forgattyúcsapot a (299) dugattyút működtető (304) íorgattyúcsaphoz krbl. 105° alatt rendezzük el. Ezáltal a (hl) hengerbe vezető csatornák addig maradnak nyitva, míg a (304) forgattyúcsap alsó állásán áthaladva ismét emelkedni nem kezd úgy, hogy az említett henger megtöltése biztosítva lesz; ezenfölül a (333) csatornákat a (h2) henger vízszintes középsíkjánál sokkal lejebb rendezhetjük el, mintha a forgattyúcsapok derékszög alatt állanának egymáshoz, a mikor a csatornákat a henger középsíkjában kellene elrendeznünk. Ez által a (h2) hengerrel nagyobb hatást is érünk el. A leirt szivattyú, a mint látható, egyszerű szerkezettel bír, tartós és hatásos. Az összekapcsolt hengerek oly coinpound szivattyút alkotnak, melynél a (hl) hengerben a párák nem komprimáitatnak anynyira, hogy kondenzálódjanak és a dugattyú visszajárása közben újból elpárologjanak, a mint ez egyhengerű szivattyúban bekövetkezik, hanem a szivattyú oly melegen jár, hogy a (hl) hengerbe bevezetett párák a (h2) hengerbe nyomatnak anélkül, hogy e közben kondenzálódhatnának. A (299) dugattyú a (h2) hengerben a levegőt, a gázokat és a párákat a küllevegő nyomására sűríti és ezután a (335) csövön kinyomja. Mindazonáltal a dugattyú fölötti holt térben csekély mennyiségű ki nem nyomott gáz marad vissza és kis mérvű kondenzáczió történik; mivel azonban C3ak ezin visszamaradt gáz vagy a párolgó kondenzácziós termék tölti meg a (h2) hengert expandálás közben a (333) csatornákig, még pedig mielőtt a nyomás annyira csökkent volna, hogy a levegő, a gáz és a párák a (hl) henger felől beáramlanának, azért a gép kielégítő hatásfokkal bír. Mindazonáltal bizonyos esetekben, ha tetemesen nagyobb vákuumot kell létesítenünk, mint a jég gyártásánál, az éppen leírt szivattyút 698— 749 mm.-nyi vákuum létesítésére és főntartására használjuk és azonfölül ezen szivattyú elé még egy másik hasonló, de nagyobb kapaczitású szivattyút is iktatunk. Ez utóbbi szivattyút pára-exhaustornak nevezhetnék és segélyével 758—759 mm.-nyi, tehát közel absolut vákuumot létesítünk és tartunk fönn, mely pára-exhaustor az első szivattyút táplálja, mely a párákat az ezzel összekötött kondenzátorokba nyomja. Minthogy a pára-exhaustor nem dolgozik nagy nyomás alatt, azért annak dugattyúját gyöngébben is szerkeszthetjük. A vákuumszivattyú hengereiben a kivánt hőmérsék föntartására a hengerek körül a (354) köpeny- van elrendezve, melynek belsejében a szerint, a mint a hengereket föl kell melegíteni vagy le kell hűteni, gőzt vagy hideg vizet vezetünk be. A szivattyú működési módja a következő. Midőn a (298) dugattyú sülyed, a párák a (330) csatornákon át a (299) dugattyú fölső és alsó födele között és a (333) csatornákon át a (hl) hengerbe szívatnak. Midőn a (298) dugattyú legalsó állásához közeledik, a (299) dugattyú sülyedni kezd és nemsokára elzárja a (333) csatornákat a (331) szívó csőtől. Erre a (298) dugattyú emelkedni kezd ós a (hl) hengerben lévő párákat, stb. a (h2) hengerbe a (299) dugattyú fölé nyomja. E közben az utóbbi legalsó állása felé mozog ezután vissza és, midőn a (298) dugattyú legfölsőbb állásába érkezik, elzárja a (333) csatornákat a (hl) hengertől és a fölötte lévő, a (298) dugattyú által részben komprimált párákat tovább komprimálja és ezután ezeket a (334) szelep nyitása után kinyomja a (h2) hengerből, miközben a (298) dugattyú lefelé mozog és friss párákat szív be a (330 és 333) csatornákon át. A (299) dugattyú legmagasabb állásába érkezvén, ismét sülyedni kezd és fölötte vákuumot létesít, mely sülyedését