25104. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műfa, illetve műfatárgyak előállítására
— a — A ^hlormagnéziumot különösen az első módszernél sósavval lehet pótolni, mely a magnéziával chlórmagnéziumot képez. Mindkét módszernél lehet a növényi rostanyagokat előzőleg olajjal vagy gyantával, mely benzin, spiritusz, éther vagy más hasonló értékű anyagban föloldatott, keverni vagy impregnálni, miáltal a termék nagyobb rugalmasságot és szilárdságot nyer. Az olaj vagy gyantaoldatot az anyaggal összekeverendő, chlormagnéziumoldathoz is lehet keverni. Ugyanezen czélra a chlormagnéziumoldathoz vízüveget is adunk. Még nagyobb szilárdságot azáltal érünk el, hogy a masszához kis mennyiségben a keményedést kedvezően befolyásoló anyagokat mint chromoxyd, rézoxyd, zinkoxyd, arzénes sav vagy ezen anyagok chlórvegyiileteit keverünk. A lekötés szabályozására szalmiak hozzáadása ajánlatos. Azbeszt hozzáadása által főkép poralakban a massza tűzbiztos lesz ; kész és nyers tárgyak azbesztfödőréteggel is láthatók el. Ha a műfa egyik-másik helyen, pl. a fölületen nagyobb szilárdságú legyen, akkor ezt megfelelő erősségű chlórmagnéziumoldat alkalmazásával kis mennyiségű növényi anyagok fölhasználásával érjük el; ily módon kőszerű fölületet lehet nyerni. Különböző erősségű chlórmagnéziumoldatok alkalmazása mellett némely használati czélra a műfát két különböző rétegből állítjuk elő ; czélszerű a két réteg közé hoszszú rostos anyagokat ágyazni, hogy jó összekötést érjünk el. Néha ajánlatos hosszú rostos anyagokat egymagában vagy más anyagokkal együtt alkalmazni és mint fönn említettük, kezelni; a kötőszer fölösleges mennyisége azután kisajtoltatik. Intarziák vagy mozaikszerű utánzat úgy állíthatók elő, hogy az alkalmazott rostos anyagokat különböző páczokkal vagy festőanyaggal kezeljük. Természetes fa utánzására finom falisztet készítünk, mimellett czélszerű egy durvább és egy finomabb fajtát összekeverni. Ha bizonyos fafajtát utánozni akarunk, akkor a megfelelő fafaj ták lisztjét alkalmazzuk vagy a falisztet vagy rostanyagot előbb megfelelően páczoljuk. Ezután a magnéziához oly festékeket keverünk, melyek a földolgozandó falisztnek megfelelnek. Ezután a magnéziát a faliszttel szárazon összekeverjük és chlórinagnéziummal vagy hígított sósavval nedvesítjük, és pedig mindaddig, míg a kézzel való összenyomásnál labdát kapunk. Túlnagy nedvességnél a természetés fa benyomása elveszne, nem szabad túlsók magnéziát sem alkalmazni, hogy az anyag ne menjen át kőszerű állapotba. Helyes arány 5—30°/0 magnézia és 50—95% faliszt, mi mellett e mennyiségek az előállítandó használati tárgy rendeltetéséhez alkalmazkodnak. Az ily módon előkészített massza sajtolás, gyúrás vagy gyömöszölés útján tetszőleges formákba hozatik., A mellékelt rajz néhány a fönt említett masszából, illetve a fönt említett eljárás szerint előállított műtárgyat tüntet föl, melyek alakjuk, nagyságuk és igénybevételük szerint alátétekkel vagy betétekkel lehetnek ellátva, hogy a masszának kellő támaszt nyujtsunk és annak igénybevételét egyáltalán lelhetővé tegyük. így pl. az 1. ábra metszetben tüntet föl egy a fönt említett eljárás szerint előállított (a) ékítménytáblát, melynek hátán természetes fából való (b) keret van elrendezve, mely egyrészt a műmassza hordozója gyanánt szerepel, másrészt a tábla megerősítését (c) alátétre közvetíti. A 2. ábra szintén műfából való (a) ékítménytáblát tüntet föl, mely hátlapján kiálló szegéllyel ellátott (d) fémlemezzel és a melső oldalán az alakzatot képező (e) azbesztréteggel van alkalmas módon öszszekötve. A 3. és 4. ábrákban köralakú tárgyra például egy díszített asztalláb vau föltüntetve, melybe egy czentrális, csőalakú (f) mag, mely példakép fémcsövet képez, van betéve; ez nemcsak a massza hordozójakép szerepel, hanem a törésigénybevételt is fölveszi, mely czélból mindkét homlokoldalon kiáll és fönn az asztallemezzel van összekötve. Az 5. és 6. ábrák egy műfából való
