25058. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép szögek, főleg patkószögek előállítására

- § -rúd útján működtet a (30) főtengelyre (7., , 9. és 12. ábra) ékelt (79) korong. A (78) rúd ezenkívül a (61) szorító emelőt abban a pillanatban, melyben az (59) dugattyúnak munkát kell végeznie, el is forgatja (9. és 12. ábra). A (76) szerszámtartó mozgatására a (80) emelő szolgál, mely a (81) tengely körül foroghat és melyet a (30) tengelyre ékelt (82) korong mozgat. Ez a (80) emelő a (76) szerszámtartót görgők közvetítésével húzza meg, melyek a szerszámtartó két lejtős fölületére hatnak (28. ábra). Mikor a matricza a (III) állásba elérkezett, a (73) dugattyú előre mozog és a kis (85) vezetékek (12. ábra) a matriczakerék megfelelő furataiba lépnek, oly czélból, hogy az utóbbit a kellő helyzetben pontosan be lehessen állítani és rögzíteni. Ezután a (73) dugattyú ismét előre mozog és erős nyomást gyakorol a munkadarab szabaddá vált oldalára. A mint a munkadarab sajtolása befejeződött, a (75) dugattyú mozog előre, mely a fejet készíti el. Ezután a matricza a koszorú további forgásánál még a (IV és V) állásba jut, az utóbbi állásban a munkadarab egy tartályba, vagy azt tovább megmunkáló gépbe hull. Hogy ezt megkönnyítsük, valamely alkalmas kiemelő szerkezetet is használhatunk. Végül a matricza a (VI, VII és VIII) álláson át ismét az (I) kezdeti állásba jut. A második (68) matriczakerék minden második darab levágásánál az első matriczakerékkel ellentétes irányban fordul el. A matricza, melybe a munkadarab bejutott, egymásután az (I, II és III) állást foglalja ei (7. ábra). Ebben az utóbb említett állásban a (73. 75) dugattyúk, — ép úgy mint az első matriczakerék dugattyúi, — a szög szárát és fejét készítik el. Azután a matricza a (IV) álláson át az (V) állásba kerül, hol a munkadarab a matriczából kiesik és az utóbbi ismét a kezdeti állásába tér vissza. A leírt gépen minden nehézség nélkül állíthatunk elő oly szögeket, melyeknek csak szára és csúcsa van kidolgozva, úgyszinte olyanokat is, melyek teljesen készek. A gépnek ebben az esetben a metszőszerszám előtt egy külön dugattyúja (28., 29., 34., 37. ábra) van, oly czélból, hogy az alakos drótnak síkfölületére vagy a kiemelkedésekkel ellátott fölületére az előállítandó szögek alakjának megfelelő rajzokat sajtolhassunk, hogy azután a fémet a fejtől a csúcs felé fokozatosan távolítsuk el és végül a csúcsot állítsuk elő. Az ilyen gépnek két sajtoló dugattyúja van, az egyik (86) dugattyú arra szolgál, hogy a benyomásokat előkészítse, a másik, hogy azokat készre sajtolja ós hogy a csúcsot kihegyezze. A (86) dugattyú két (88 89) részből áll, melyek a két egymás mellett fekvő és egymástól elválasztandó szögnek megfelelően vannak elrendezve. Eme részek alsó éle a szög csúcsa felé hajlik. A másik (87) dugattyú a (86) dugattyúnak megfelelően ugyancsak két (90 91) részből áll, ezek azonban akként vannak elrendezve, hogy mélyebb benyomásokat létesítsenek és ezenkívül még arra is szolgálnak, hogy a kis (92) kiugrás segélyével a csúcsot kihegyezzék. Az alakos drótra egymásután hat a két (86, 87) dugattyú, helyzetét pedig a (93) vezetékek biztosítják, melyek villaalakúak és a dugattyúk külső végén vannak elrendezve. A két (86 87) dugattyú ugyanarra a (94) szerszámtartóra van szerelve, melyet a (96) emelő függélyes síkban mozgat. Ez az emelő a (97) tengely körül forog, működtetésére a (30) főtengelyre ékelt korong szolgál. A (95) szerszámtartó fölső részén lejtősen egy (98) aczéllemez van elrendezve és ennek két oldalára a (99 100) görgők hatnak, melyek a (96) emelő végén akként vannak elrendezve, hogy mikor az emelő a megrajzolt nyil irányában elfordul, a (100) görgő hat a (98) lemezre és a (95) szerszámtartó lefelé mozgását idézi elő. Mikor a (96) emelő az ellenkező irányban forog, a (99) görgő hat a (98) lemezre és a (95) szerszámtartó fölemelkedését idézi elő. Az alakos drót, míg azt a sajtoló dugatytyúk megmunkálják, a (101) alapzaton nyűg-