25058. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép szögek, főleg patkószögek előállítására

— 5 — azt kiegyenesítsük ós végül a (12) dobra | tekercseljük föl. A (7) és (8) hengerek különböző alakú hornyokkal lehetnek ellátva, melyekbe a drótot az előttük elrendezett és az illető hornyoknak megfelelően alakított (13) csatornákon vezetjük be. A fölső (7) henger sima is lehet, ebben az esetben az üreget az oldalt alkalmazott (13x) vezetőléczek határolják, mint az az 5. és 6. ábrán látható. Eme léczek az asztalon lehetnek megerősítve. Ez a berendezés megengedi, hogy a két hengert minden szárszélességnél használjuk. Azonkívül ezek a hengerek szilárdabbak, mint a rovátkolt hengerek, melyeknek éles éleik vannak, drágán állíthatók csak elő és nagyobb nyomásnál könnyen elrepednek. Azonkívül az ily sima hengereket igen jól lehet kihasználni. Ugyanis, ha a henger egy része elkopott, a (13x) vezetékeket csak annyira kell eltolni, hogy a henger szomszédos fölületrésze jöjjön működésbe. Ha az alakos drótnak mindkét oldalán kell kiemelkedésnek lennie, akkor a fölső hengert ép úgy ellátjuk hosszanti hornyokkal, mint az alsó hengert. Hogy a függélyes hengerek helyzetét a vízszintes hengerekhez viszonyítva szabályozhassuk, az előbbieket (14) csúszódarabokra szereljük, melyeket állítócsavarok útján lehet beállítani. A használt hengerek száma, mikor az előállítandó profil és az alkalmazott fém megköveteli, megfelelően nagyobbítható. A vízszintes hengereket fogaskerekek forgathatják az 1., 2. és 3. ábrán látható módon. Az előállított alakos drótot a (16) szán, melyet a 7—11. ábrán látható berendezés hosszanti irányban tói el, vezeti a metszőszerszámlioz. A szánnak két (17 18) vonógörgője van, melyek a (19 20) fogaskerekekkel mereven össze vannak kötve és az alakos drótot megfelelően előre mozgatják. A (17 18) vonógörgőket a (21) kilincskerék mozgatja, mely a (22) karmantyúra van húzva. Ez a karmantyú a (23) csapágyban foroghat, de abban tengelyirányban el nem tolódhatik. A (24) tengely, mely a (18) vonógörgőt és (20) fogaskereket viseli, a fix (23) csapágyon túl ér és a (21) kilincskeréken és ennek karmantyúján akként nyúlik át, hogy a (21) kilincs forgásában részt vegyen, de tengelyirányban is eltolódhassók, annélkül, hogy a kilincskereket is mozgásnak indítaná. A (21) kilincskereket a (25) kilincs mozgatja, mely akkor, mikor a munkadarabnak eltolódnia kell, lefelé mozog és a (27) emelővel csuklósan összekötött (26) rúdra van szerelve. A (27) emelő a (28) tengely körül forgatható, működtetésére a (30) tengelyre ékelt exczenter-hornyos korong szolgál. A (21) kilincskerék a (24) tengelyen akként is lehet megerősítve, hogy az utóbbi tengelyirányú elmozdulásában részt vegyen, ebben az esetben azonban a (25) kilincset elég szélesre kellene méretezni, hogy az a kilincskerékkel állandóan kapcsolatban maradhasson. A (16) szán a gépkeret (31) vezetékében tolható el, az eltolást a (32) emelő végzi, mely a (33) tengely körül forog és melyet a (35) rúd végén megerősített, evvel szöget képező (34) kulissza mozgat. A (35) rudat a maga részéről a (30) tengelyre ékelt és (36) exczenter-horonnyal ellátott korong működteti, a rúdnak ekként létesült függélyes mozgását a rúdhoz hajló kulissza tehát a szánra mint vízszintes mozgást viszi át. Az alakos drótot a szán először az első metsző szerszám alá viszi, mely az átlósmetszést végezi és így az első munkadarabot választja le, azután az alakos drót a második metszőszerszám alá kerül, mely az egyik kiemelkedés közepén átmenő merőleges metszést létesíti és a második munkadarabot választja le. A két metsző szerszám föladatuknak megfelelően különböző módon van alakítva. Az első szerszám ollónak tekinthető és az alakos drótot oly tört vonal mentén metszi, mely pontosan azonos a két szomszédos szög egy-egy oldala profiljával. Mint az a 24. ábrán látható, a metszés a (d) átló és az ehhez szimmetrikusan hajló (dl