25045. lajstromszámú szabadalom • Forgómótor

Mindegyik henger hátsó oldalán a (Cl) tárcsa egy hengeres (f) mélyítése fölött egy (e) csatorna van elrendezve. Az (f) mé­lyítések mindegyikében az (L) dugattú mo­zog. A tulajdonképeni (bl) elvezetőcsatornák­ban mindegyik henger számára egy kétkarú (M) emeltyű van elrendezve, melynek rövi­debb karja a (K) szelepre hat, míg hosszabb karja az (L) dugattyúval van összekötve, miáltal önműködő szelepszabályozást létesí­tünk. A mótor következő módon működik: Vonatkozással a rajz 1. és 2. ábrájára, ha az (E) dugattyú mosgását követjük, lát­ható, hogy a dugattyú legfölső helyzetében beömlés történik, minek folytán a (K) szelep zárva marad, miután nagyobb nyomás hat reá, mint az (L) dugattyúra. Egyidejűleg a hajtóközeg nyomása a henger és dugattyú közötti tér megnagyobbodását létesíti, miből magától értetődőleg következik, hogy a mó- I tor helyzetét megváltoztatni (forogni) kény­szerül, minthogy az összes dugattyúk a helytálló forgattyúcsappal vannak összekötve. A beömlés rendszerint addig tart, míg a töltendő henger körülbelül vízszintes hely­zetben van. Ezntán a hengernek a (G) cső­vel való kapcsolása elzáratik, mire csupán a bezárt hajtóközeg terjeszkedő ereje hasz­nosíttatik a dugattyú előretolására. a mi a henger forgásával egyértelmű. Mihelyt az (e) csatorna szabaddá tétetik, a hajtóközeg nyomása az (L) dugattyúra is hathat, miál­tal az (M) emeltyű a (K) szelepet kinyitja, mivel a dugattyú nagyobb fölüiettel bír, mint a szelep és az (M) emeltyűnek az (L) dugattyúval összekötött karja nagyobb, mint a (K) szelepre ható karja. A henger továbbforgása közben az (e) csatorna ismét elzáratik és az (f) mélyítésben levő hajtókö­zeg megakadályozza, hogy a szelep addig záródjék, mig a dugattyú belső széle az (e) csatornát ismét szabaddá teszi. Körülbelül egyidejűleg ismét beömlés történik, mire a J szelep önműködően záródik. i (1 rajzlap i A hajtóközeg kiemlése a (bl) csatornán át történik, mely a (H) csővel a mótor kö­rülforgásának legnagyobb része alatt kapcso­latban van. A gázok (gőzök) ezen (H) csö­vön át a szabadba vagy egy kondenzátorba vezettetnek. A fönt leírt szelepszabályozás azon előny­nyel bír, hogy az összes mozgó részek egy bezárt térben vannak elrendezve, önműkö­dően hatnak és hogy számuk igen csekély. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Forgó mótor nyomással bíró gázok szá­mára, mely egy közös tengely körül for­gathatóan elrendezett és eltolható du­gattyúkkal fölszerelt hengex-ek egy soro­zatából áll, mely dugattyúk rúdjai egy a hengerek forgástengelyéhez exczentri­kusau elrendezett helytálló csapba fo­gódznak, a midőn a nyomással bíró gáz egy helytálló beömlési csatornán át egy vagy több hengerbe, utóbbinak a csator­nanyílás előtt való elmozgása alatt, be­vezettetik és e mellett valamint a ter­jeszkedési periódus alatt a gáz nyomása az oldalkomponensek erejével a henge­reket a közös tengely körül addig for­gatja, míg a henger egy szintén hely­benálló kiömlési csatorna nyílásánál el­mozog és ezáltal kiürül. 2. Az 1. igénypont szerinti mótor, melynél a hengerek a fölső és alsó hengervégen egy-egy nyílással bírnak, melyeket két egy emeltyű segélyével összekötött sze­lep oly módon szabályoz, hogy az alsó nyílás szelepét a belső nyomás addig tartja zárva, míg a dugattyú a fölső nyílást szabaddá teszi, mire a gáz ezen nyílás szelepét, mely nagyobb fölüiettel bír, eltolja és ezáltal az alsó nyílás sze­lepét nyitja. 3. Az 1. igénypont szerinti mótor, melynél a forgásirány a beömlési csatorna száj-1 nyílásának elforgatása által változtat-i ható. melléklettel.) PM1A8 RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents