24977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rizs malátázására

alatt a hőmérséklet mintegy 35° C.-on tar­tandó. Vasból készült tartályok használa­tánál ezt a czélt akként érjük el, hogy a tartály hamis feneke alatt elhelyezett gőz­csövön állandóan vagy időszakosau gőzt ve­zetünk át; falazott kádak falában pedig megfelelő csatornákat létesítünk és ezeken egy füzelés égésterményeit vezetjük át. A víz hőmérsékletét csapok vagy tolókák megfelelő beállításával lehet szabályozni. Friss rizs esetében a földuzzasztás vagy áztatás 24—30 órát, régebb rizsnél 48—54 órát vesz igénybe, miközben a föntebb jel­zett hőmérsékletet fönn kell tartani. Az áztatás befejezte után a rizsről este lebocsájtjuk a vizet és azt éjen át víztakaró nélkül állani hagyjuk. A tartály szita fe­neke alá nyúló kifolyató csövet nyitva hagy­juk, minek következtében eme csövön sza­badon juthat levegő a rizsréteg alá és a rizst a csírázásához szükséges oxygénnel ellát­hatjuk. A következő reggel újból mintegy 35 -38° C. hőmérsékletű friss vizet öntünk a rizsre, úgy hogy a rizst mintegy 7 cm.-es vízréteg födje, ezt a vizet mintegy 12 óráig hagyjuk a rizsen állani. Este a vizet újból lebocsátjuk, hogy a levegő a rizshez hozzá juthasson. Ezt a műveletet, t. i. hogy a rizst nappal a jelzett hőmérsékletű vízzel áztatjuk, éjjel pedig az oxygén hozzáveze­tése czéljából a vizet eleresztjük és a ri­zsen levegőt vezetünk át, mintegy 5—6 napon át ismételjük. Ajánlatos, ha ezenköz­ben a maiátázó helyiségben mintegy 30° C. hőmérsékletet tartunk fönn. A csirázási és malátázási folyamat ked­vező lefolyását ez a fölváltva történő ázta­tás és levegő-hozzávezetés, valamint a jel­zett hőmérséklet pontos betartása biztosítja. A víz időszakos levezetése helyett a csí­rázást elősegítő levegőt a vízbe sűrített le­vegő alakjában is bevezethetjük, de ez az eljárás nem ad oly kedvező eredményt. 5—6 nap eltelte utána föntebb leirt vál­| takozva történő áztatás és szellőztetés ha­tása alatt a csiráztatási folyamat annyira | előre haladt, hogy a jó minőségű malátát ! lehet előállítani, a gyökérszálak hossza a mag hosszának körülbelül másfélszeresét vagy kétszeresét teszi. Friss rizst körülbe­lül a hatodik, régebb rizst a hetedik nap reggelén mintegy 30—35 cm. magas halmokba rakjuk, úgy hogy a maláta képződése a következő 12 óra alatt a csírázásnál fejlődő hő hatása alatt, víz hozzávezetése nélkül megy végbe; este pedig, hogy a hőmérsék­let túlságos magassá ne lehessen, a hal­mokat 15—20 cm. magas halmokká húzzuk szét. A következő reggelre a maláta annyira kész, hogy annak aszalásához foghatunk, mi 60—75° C. hőmérsékletnél történik. Le­het azonban a malátát zöld maláta alakjá­ban is használni, amennyiben a szemeket a maiátázás befejezte után, annélkül, hogy azokat aszalnék, hengerek között szétzúzzuk. Ázsiában rizssör gyártásánál egy igen kez­detleges eljárást használnak, amennyiben a rizst közönséges hőmérsékletnél víz alatt, le­vegő hozzávezetése nélkül csiráztatják. Ez az eljárás sörfőzőkben nem használható, mert a szemeknek csak 40°/0 -a csírázik ki, 40% egyáltalában nem csírázik, ezenkívül 20% a csírázás megindulása után a levegő hiánya következtében rothadásnak indul, tehát eltekintve a föllépő nagy veszteségek­től, az erjesztett termék minősége sem meg­felelő. A csiráztatás helyes vezetésének fő­föltétele tehát a jelzett egyszerű eljárásnál egyáltalában nincs teljesítve. JSzABADALMI IGÉNY. Eljárás az erjesztési iparban használt, vagy glukose előállítására szolgáló rizs ma­iátázására, azáltal jellemezve, hogy a hántolatlan rizst áztatása után akként csiráztatjuk, hogy azt fölváltva 35 38° C. hőmérsékletű vízbe tesszük és oxygén hozzávezetése czéljából levegő hatásának vetjük alá. PALLA8 RÉSZVÉNY TÁRS A8ÁO NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents