24977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rizs malátázására

Megjelent 11)02. évi augusztus lió 11-én. MAGY. 1 r KIR. szabadalmi hivatal SZABADALMI LEIRAS 24977. szám. IV/a. OSZTÁLY. Eljárás rizs maiátázására. schrottky jenő c. tanár drezdában. Bejelentésének napja 1902 márczius hó 6-ika. Elsőbbsége 1901 április hó 25-től kezdődik. Bár a rizs mint nyerstermény, vagyis hántolatlan állapotban a legjobb és legolcsóbb keményítőt tartalmazó gabonanem, azt eddig csak igen korlátolt mértékben alkalmazták sörfőzésre és szeszégetésre. Rizsliszt alakjában alkalmazni nem czélszerű a rizst, mert ily alakban aránylag túlságosan drága ós igen kevés fehérjét tartalmaz, miután a rizsnél a fehérjeszerű vegyületek még inkább a külső rétegekben vannak fölhalmozva, mint a többi gabonanemüeknel, tehát a jelzett vegyületek a hántolás közben legnagyobb részt elvesznek. Az ismert maiátázó eljárások, melyek pl. árpa malátázásánál oly módon alakulnak, hogy a magokat vízben a víz időszakos fölújítása közben földuzzaeztjuk vagy beáztatjuk, azután pedig szérűkön magas halmokba öntve csiráztatjuk, ezeket a halmokat pedig a szemek növekedése és a hőmérséklet emelkedése mérvének megfelelően forgatás által alacsonyabb halmokká húzzuk ki, rizs esetében nem alkalmazhatók, mert a rizs subtropikus mocsári növény, melynek csiráztatása egészen más föltételek mellett megy végbe, mint a maiátázásnak eddig alávetett gabonanemüeké. Az új rizs maiátázására használható eljárás ama megfigyelésen alapszik, hogy a rizsmagvakhoz a csírázás előtt a diastase képződését előidéző organos változások megindítása, valamint a gyökérszál és a csiralevél növekedésének lehetővé tétele czéljából oxygént kell vezetni; továbbá, hogy a rizs csírázása legkedvezőbben víz alatt, 35—38° G. hőmérsékletnél megy végbe. Ezért a rizst víz alatt ily hőmérsékletnél kell csiráztatni, azonban a levegőnek időről-időre a csírázó maghoz szabad hozzájutást kell engedni. A czél elérésére a következő eljárást alkalmazzuk. A hántolatlan rizst, melyet előzetesen az ismert módon tisztítunk, osztályozunk és mosunk, kettős áttört fenekű, a víz be- és elvezetésére szolgáló csövekkel ellátott tartályokban mintegy 15 cm. vastagságú rétegekben kiterítjük, ezekre közönséges hőmérsékletű vizet öntünk, úgy hogy a rizs fölött egy-két cm. magasságú vízréteg álljon, azután a rizst jól fölkeverjük, hogy ily módon az üres vagy megsérült szemeket, melyek a vízen úsznak, az ép szemektől el lehessen választani, minek megtörténte után a vizet lefolyatjuk. Ezután mintegy 35 —38° C. hőmérsékletű vizet öntünk a rizsre, úgy hogy az utóbbi fölött ismét néhány cm. magas vízréteg álljon és a rizst földuzzadni engedjük. Ez-