24972. lajstromszámú szabadalom • Önműködő bekacsolószekezet párhuzamos kapcsolandó váltakozóáramú gépek számára
- 6 -mális értékekkel kell bírnia, vagyis más szavakkal, a gépeknek egymással ellentett állásban kell lenniök. Ennélfogva tehát azon pillanatban, melyben az összekapcsolás elvégzendő, a lámpáknak sötéteknek kell lenniök. Ezen időpontnak ellenőrzését ismét az önműködő kapcsoló szerkezet végzi. A 2. ábrában fölttintetett esetben a (14) mágnes által működtetendő (20) fegyverzet egy egyenes emeltyűből van képezve, mely könnyebb végén a (g3) villával vau ellátva, mely a segédáramkörben fekvő (gl) higanycsészékbe merül. A (20) fegyverzetnek másik végén a (g5) villa van elrendezve, mely a szintén a segédáramkörben fekvő (g4) higanycsészékhez tartozik. A szolenoidmag (12) dugattyújának szelepe lefelé nyílik és fölfelé záródik. A mag tehát szabadon mozoghat fölfelé; lefelé mozgása azonban, melynél az áramzárás foganatosíttatik, fékezve van. Ezen elrendezésnek megfelelően a (g9) kontaktus a segédáramkörnek (g8) kontaktusai fölött van elrendezve. A segédáramkörnek (g) vezetékei, mint az 1. ábrában, a (bl al) vezetékekhez vannak kapcsolva. Minthogy itt a (g) áramkörben két különböző (gl g4) higanykontaktus van elrendezve, a segédáramkör csak akkor lesz (gl)-nél és (g4)-nél zárva, ha a (20) fegyverzet vízszintes helyzetében van és mindkét (g3 g5) villa a megfelelő higanycsészékbe merül. A fegyverzetnek a mágnes alatt fekvő vége nehezebb, úgy hogy az rendesen a vonalkázottan föltüntetett helyzetet foglalja el. A segédáramkör tehát a (gl) higanycsészénél rendesen meg van szakítva. A mágnes magja akként van beállítva, hogy a (20) fegyverzet már minimális feszültségnél emeltetik meg és csak akkor bocsájtatik szabadon, mikor a mágnes már majdnem teljesen hatástalanná válik. Minthogy a (10) szolenoid a maximális feszültségnek csak körülbelül részének megfelelő feszültségnél működteti magját, úgy ennek lefelé kell mozognia, mielőtt még a (14) mágnes a (20) fegyverzetet szabadon bocsájtotta. Minthogy azonban a szolenoid magjának lefelé való mozgása fékeztetik, a (g9) kontaktus a (g8) kontaktusokkal nem fog érintkezni, ha a mag lefelé mozgásának ideje, vagyis más szavakkal az elsőtétülés intervalluma nem elég hosszú. Mihelyt azonban az elsötétülés elég hosszú ideig tart, a (g9) kontaktus a (g8) kontaktusokhoz ér. mielőtt még a (14) mágnes a (20) fegyverzetet szabadon bocsájtotta. Ha azután a (20) fegyverzet vízszintes helyzetbe jön, akkor a segédáramkör az összes pontokban záratik, miáltal az önműködő kapcsoló szabadon bocsáj tatván, a két gépet a fázis és frekvenczia összevágásának pillanatában és pedig a legminimálisabb elektromotoros erő létrejötténél összekapcsolja. Minthogy a (10) szolenoid a maximális feszültségnek csak Véénél hat és magjának fölfelé mozgása teljesen akadálytalanul megy végbe, úgy a (g9) kontaktus a (g8) kontaktusokról csak azután emelődik le, miután a (14) mágnes már működik. Ezen oknál fogva a kapcsolás a hullám emelkedő részében megakadályoz tátik. Ha az impulzus rövid, akkor a (g9) kontaktusnak nem lesz elég ideje a (g8) kontaktusokig való sülyedéshez. Ennek következtében, habár az említett rövid impulzus a maximális feszültséget elérheti és így a (10) fegyverzet megemelkedése és sülyedése bekövetkezhetik, az összekapcsolás még sem fog megtörténni, mivel a (20) fegyverzet ily esetekben a (g8 g8) kontaktusok záródása előtt éri el alsó helyzetét, minek következtében a segédáramkör (gl)nél megszakítva marad. A leírt elrendezésnél tehát a bekapcsolás pillanatának önműködő kikeresése még sokkal nagyobb ellenőrzés mellett történik, mint az 1. ábrában föltüntetett esetnél. A 3. ábrában szemléltetett esetnél a (14) mágnes közvetlenül, a (10) szolenoid ellenben keresztben van bekapcsolva. Vegyes áramok elkerülése czéljából a föltüntetett példánál kettős szekundér tekerccsel bíró transzformátorok vannak alkalmazva. Ezen transzformátorok egyikének primér tekercse akként van föltüntetve, mintha ennek kapcsai a már működésben lévő gépnek (al bl) kapcsaival volnának összekötve. A másik transzformátor (q) primér tekercse pedig a1 -ként
