24962. lajstromszámú szabadalom • Készülék a nap melegének ipari hasznosítására és magas hőmérsékletek előmozdítására

- 5 normális ivének átfogójával, illetve tangensével párhuzamos. Ezen tengelynek az (á, b, c, d) reflektorhoz való megerősítési pontja (9. és 10. ábra) tetszőleges lehet, akár (a, b)-ben, akár a középen, akár (c, d)-ben. Hogy ne kelljen sok ábrát fölrajzolni, azért csak ezt az utolsó esetet mutatjuk be (9. és 10. ábrák). A (D) tengelyt a visszaverő fölület alsó részén és a fölület normális ivének átfogójával, illetve tangensével párhuzamosan elhelyezett (P) tengely helyettesíti, mi mellett ezen tengely körül való forgás mindig a nap tengelyével párhuzamos síkban történik. Ily módon a (Z) tűzhely s az ezt magába fogadó (E) kemencze parallaktikus mozgásban kell hogy részesüljön, ha a nap feuién áll. míg ha a nap függélyesen áll, akkor a mozgásnak félkör alakban kell történnie a (P) tengely körül és a föld egyenközü körének síkjában. Ezen utóbbi esetben és avégből, hogy az (E) kemenezében elhelyezett anyagok ki ne hulljanak, vagy pedig ha az kazán volna, a víz délben, mikor a nap függélyesen áll, a gőztérbe be ne hatoljon, a készüléket az (0) függélyes tengely körül félkörben megforgathatjuk s azután csak a (P) tengely körül való függélyes irányú forgással irányítjuk azt. Ezt a mozgást az (1) oszlop teszi lehetővé két (5, 5) fogazatot hordó két vezeték segélyével. A mozgatás a (4) görgők útján történik. A (7 és 20) ellensúlyok a készüléket egyensúlyban tartják. Az (E) kemenczét vagy más készüléket a két (23) állvány tartja. Az (0) függélyes tengely körül való vízszintes forgást éppen oly módon érjük el, ahogy azt az 5. ábrában bemutattuk. Ennél a kiviteli alaknál egy gőzkazánt mutatok olyan készülék gyanánt, mely a meleget fölveszi. A 11. ábra függélyes keresztmetszete a 2. ábrában föltüntetett (S4) csonka paraboloidszektor függélyes metszetét ábrázolja fölszerelt állapotban és munkahelyzetben, mi mellet a nap látóhatárral párhuzamosan áll. A (P) vízszintes tengely éppen úgy, mint a 9. és 10. ábrákban a visszaverő fölület normális ivének húrjával, illetve érintőjével párhuzamos, de ezen visszaverő fölületnek közepébe van hetyezve. A (P) vízszintes és az (0) függélyes tengely körül való L t mozgást ugyanolyan I szerkezettel érjük el, mint a 9. és 10. ábrán bemutatott készüléknél. Ezen elrendezésnél a (Z) tűzhely nem igen alkalmazható a metallurgiában, mivel a megolvasztott anyagok a visszaverő fölületre esnének, de éppen úgy, mint a 9. és 10. ábrán bemutatott készülék, alkalmas kazánfűtésre, vahmint salétromossav vagy más olyan nitrogénvegyületek előállítására, melyek a légköri nitrogénnek direkt elégetése útján keletkezhetnek a (Z) tűzhely közelében fejlődött magas hőfok hatása folytán. A salétromsav gőzök és egyéb ezen elégésből származó nitrogénvegyületek az (e') kamrába jutnak, ahonnét azokat elvezethetjük. Ha a nap tengelye a látóhatárral párhuzamos, akkor a (Z) tűzhely függélyes irányban van, ha pedig a nap tengelye a föld sugarának meghosszabbításában van, akkor a (Z) tűzhely vízszintes vonalban fekszik. A 12. és 13. ábrák az 1. ábra (m, n) vonala szerinti függélyes és (P—Q) vonala szerinti vízszintes keresztmetszetben mutatják a 2. ábra négy (S5, 86, 87 és S8) csonka forgási paraboloid szektorát fölszerelve és munkahelyzetben és pedig a 12. ábránál a nap függélyesen áll, a 13. ábránál pedig a nap a látóhatárral párhuzamos. Ezen elrendezésnél legalább kétféle irányítási mód lehetséges. A7, első nem ábrázolt mód szerint a készüléknek csak kétféle forgó mozgása van, és pedig az egyik a (0) függélyes tengely körül, a másik (a föld sugarához viszonyítva) ferdén a (ü) ferde tengely körül és pedig a (26) végtelen csavar által működtetett (25) kerék révén a (24) karima segélyével. Ennél az elrendezésnél a kétféle mozgás által alig érintett (Z) tűzhely alig használható másra, mint kazánfűtésre és a légköri nitrogén elégetésére, éppen űgy, mint a 11. ábrában ábrázolt készülék.