24950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos forrás elektródáinak előállítására

— 3 — ennek következtében ezen lemez az említett oldatban előnyösen alkalmazható negatív elektróda gyanánt. Ha már most az ily módon előállított elektródát az említett nickelanódával együtt alkalmazzuk, akkor a kisütésnél és töltésnél a következő reakcziók létesülnek. A kisütésnél: NiOjj + 2KOH + Zn = NiO +K2 02 Zn-f H2 0. A töltésnél: NiO+K2 OaZn-f H3 0=Ni02 -j-2KOH + Zn A leírt módon nemcsak nickellemez, ha­nem más fémből álló lemez is képzelhető oly czélból, hogy fölületének megnövelése által elektromos akkumulátorokban az aktiv massza hordozójáúl legyen alkalmazható. Ez különösen a rézre, cadmiumra és a vasra nézve áll, melyeknél csak az elektrolyt kon­czentráczióját és hőmérsékletét, valamint az áramsűrűséget stb. kell alkalmasan meg­választani. A vasat vagy aczélt legczélszerűbb erő­sen higított alkáli-oldatban (2—5. gr. egy liter vízhez) kezelni, melyben a képződött vashydrátok nehezen oldódnak. Ily módon kezelt vas- ill. aczéllemezek aztán az előbb leírt nickelelektródával kombináczióban köz­vetlenül negatív elektróda gyanánt alkal­mazhatók. Az anyagok közt ilyenkor a kö­vetkező reakcziók mennek végbe: Kisütésnél: Ni02 + 2Fe(OH)2 -|-H2 0 — NiO-j- 2Fe2 (OH)' Töltésnél : NiO -f 2F2 (OH)S = Ní02 + 2Fe (OH), + H2 0. A vashydrátréteg itt is a leírt módon, sósavban való gyors oldás által távolítható el. Az ily oldásnál födetlenül maradó fém­fölületek rovátkái azután oly anyaggal töm­hetők, ki, mely közvetlenül vagy megfelelő alakítás után negatív aktiv massza gyanánt alkalmazható a vasvázon alkálikus elek- j trolytban. A vaslemez likacsaiba beolvasz­tott cadmiumchloridréteg erősen tapad a vaslemez fölületéhez, a mi főképen ezen vegyület azon tulajdonságán alapszik, hogy az a vasra részben reagál (CdCl2 FeFeCl2 Cd). Ugyanez áll sok más cadmiumsóra is. A sók negativ gyökeit alkáliban foganato­sított katódelektrolysissel könnyen eltávolít­hatjuk, (CdCl2 + 2KOH = Cd -f- 2KC1 + H2 00), a midőn is finoman elosztott állapotban cad­mium marad vissza, részben megtartván a megolvasztott chlorid tapadóképességét. Ha már most az ily módon preparált elek­tródát az előbb leírt nickelelektródával összeállítjuk, akkor a kisütésnél a reakcziók a következő képletek szerint mennek végbe : Az áram átvonulása előtt: H—0 K 0 H O-Ni-0 H/ H Cd k"0 / ak Az áram átvonulása után : H-O—KO-H 0—Ni—0 H H Cd IC 0- ^Cd A?, eredmény tehát: NÍ02 + Cda = NiO + Cd2 0, mivel az elektrolyt, mint látható, változat­lan marad. A találmány tárgyát képező eljárás tehát változatlan elektrolyttal bíró akkumulátorok­nál is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás elektromos forrás elektródáinak elektrolysis útján való előállítására oly fémekből, melyeknek oxygénvegyiíletei alkálival kémiailag nem reagálnak, jel­lemezve az által, hogy az alkálikus oldatot, melybe a kezelendő fém anóda gyanánt helyezendő, oly sóval kever­jük, melynek savgyöke a kezelendő fémmel oldható sót képez, oly czélból, hogy a fémet ezáltal bekövetkező fölület­nagyobbodása folytán fokozott mértékben tegyük alkalmassá elektromos akkumu­látorok elektródáinál az aktiv massza hordozására. (1 rajzlap melléklettel.) PA4.LAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BU0APE8TEN-

Next

/
Thumbnails
Contents