24949. lajstromszámú szabadalom • Üvegsajtoló gép
— 3 — íúrva (6. ábra), melyeknek száma a föltűn- , tetett esetben három. Mindegyik lyuksoron egy-egy (60) rúd halad végig, mely alsó végén az előállítandó tárgynak megfelelően alakított (61) kölyüt tart. Az (59) lyukak körül, azoktól egyenlő távolságokban furatok vannak az (56) lemezben kiképezve (6. ábra), melyekben a (62) peczkek csúszhatnak el. Ez utóbbiak fejei az (56) tárcsához ütköznek s az (55) tárcsa tágasabb furatain keresztül vezetett végükön (63) karimákat tartanak, melyek a (6) formákra illeszkedve, ezek számára gyűrűalakú födőt képeznek (5. ábra). A (62) rudakat egy-egy (64) tekercsrúgó veszi körül s ézen rugók a (63) karimák és az (56) lemez között vannak elrendezve. A (63) karimák középső nyílásán a (61) kölyüknek legvastagabb szakasza is áthaladhat. Az (1) gépasztalon egy (65) konzol foglal helyet (1., 2. ábra), mely a különböző magasságú formáknak megfelelően, függélyes irányban beállítható. A (65) konzol az (5) formatartó széle mellett fekszik s fölül egy vízszintes (66) lemezt tart, melynek a formatartó sugarának irányában haladó fecskefarkalakú (67) hornyában egy (68) tolóka van elrendezve (1. ábra). A (66) lemez fölső oldalára két (69) nyíró pofa van erősítve (6. ábra), melyeknek metsző élei kifelé görbülnek s a formatartó minden egyes megállása alkalmával pontosan valamelyik forma fölött állnak. A (69) pofák külső végeit (70) kapcsoló rudak kötik össze a (68) tolókával, melynek alsó oldalán (71) kiugrás van kiképezve (2. ábra). Ez utóbbi a gépasztalba ágyazott (72) emelő villaalakú fölső végével kapcsolódik, míg ugyanezen emelő alsó vége egy (73) szögemelő egyik karján kiképezett villával áll kapaszkodásban, a hol ezen szögemelő a (3) tengelyre van ágyazva s vízszintesen haladó szabar! karján a (74) taposót tartja. Könnyen belátható, hogy a (69) nyíró pofák a (74) taposó lenyomása alkalmával összezáródnak, fölemelkedése alkalmával pedig szétnyílnak. A (15) tengelyen két gyűrűalakú görbe hornyokkal ellátott (75) és (76) exczenter van elrendezve (1. és 3. ábra). A (75) exczenter hornyába egy keresztsínen nyugvó csapágyakba ágyazott (77) emelőpeczke nyúlik, míg ezen emelő másik vége az (1) asztalon függélyes irányban keresztülvezetett (78) rudat emeli és sülyeszti, mely az előállítandó tárgy elkészítése és a kölyü viszszahúzása után a formafenék (9) nyílásába hatolhat. A (78) rúd az (5) formatartó minden megállása alkalmával egy vonalban fekszik a (9) nyílással s ezen idő alatt fölfelé halad, úgy hogy a kész üvegtárgyat a formából kiemeli. A (76) exczenter hornyával egy (79) emelő peczke kapcsolódik (4. ábra), mely emelő szintén egy keresztsínre van ágyazva s villaalakú végével a (81) tengelyen ülő gallér által képezett (80) gyűrűs horonyba fogódzik. A (81) tengely az (1) asztal alsó oldalára erősített (82) karmantyúban vezettetik s az asztalból fölül kiálló végén egy vízszintes (83) kart tart, melynek szabad végén egy oldalsó (84) villa van elrendezve (6. ábra). Ezen villa az üvegtárgyat legnagyobb átmérője alatt körülfogja s mivel különböző tárgyak számára különböző villa szükséges, a (83) karon kicserélhetően van elrendezve. A (84) villa és a (83) kar oly elrendezéssel bírnak, hogy a villa a 6. ábrán pontozva rajzolt helyzetben pontosan egy forma középpontja fölött áll s a kiemelt tárgyat megragadja. Hogy a (83) kar elforgatható legyen, a (82) karmantyú egy spirális (85) horonnyal bír, mellyel egy a (81) tengelyre erősített (86) peczek kapcsolódik (4. ábra). A gép működési módja most már a következő : Miután a gépet hajtó motorok megindíttattak, a munkás a (69) nyíró pofák között kellő mennyiségű olvasztott üveget önt azon formába, mely épen a (69) olló alatt foglal helyet. Az olló pofái a formából a taposó lenyomása alkalmával lassan kiömlő üvegmasszából annyit vágnak le, a mennyi épen szükséges. A munkás aztán
