24931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers czukor tisztítására, fehérítésére és finomítására
ha ez teljes forgási sebességének körülbelül V8 -ával bir. Ha a massza a czentrifuga kerületén egyenletesen eloszlott és a zöldszörp nagyobb része elkülöníttetett, az előbb említett kénessavas oldatból körülbelül 2 litert egy permetező készülék segélyével a ezentrifugába vezetünk, melybe a permetező a kónus és a dob közötti gyűrűalakú hézag közepébe torkolik. Ez oldat bevezetésének czélja, hogy azon festő nemczukorauyagokat, melyek a kristályosodott töltőmassza kezelésénél esetleg nem távolíttattak el és a krisrályokra tapadnak, szétbontsuk. Ennek megtörténte után egy átlyukasztott csövet vezetünk a ezentrifuga fönteinlített gyűrűalakú hézagába, mely csőnek fölső vége két bevezető csővel van öszszekötve. Ez utóbbiak közül az egyik száraz gőznek, a másik pedig a 6 térfogat oxygénnel telített víznek bevezetésére szolgál. A gőzt és a vizet tehát akként vezetjük be, hogy azok az átlyukasztott csőben egyesülve jutnak a ezentrifugába. A 6 térfogat oxygénnel telített víz az említett kád középpontjában lévő térbe lesz vezetve. A száraz gőz egyidejűleg nyomás alatt jut ugyanezen térbe, miközben az oxygénnel telített vizet a czentrifugális erő hatása alatt magával ragadja. A kénessav maradékait, melyek a kádban való kezelésnél keletkeznek, a czentrifugális erő kihajtja és a melasszékhoz juttatja. A gőz és víz bevezetésének czélja a kristályosodott masszát forró derítésnek alávetni, mely a kénessav minden maradékát, mely zöldszörppel el nem távolodott volna, elkülöníti és egyidejűleg az említett masszát fehéríti. Ilyen, körülbelül 5 perczig tartó kezelésnél a kristályok rendkívül tiszta fehér szint nyernek és teljesen áttetszőkké válnak. Az oxygénnel telített ós gőzzel kevert víz menynyisége körülbelül 2 lit. minden 100 kg. kristályosodott töltőmasszára. Lehet legelőször a gőzt is bevezetni, ez esetben azonban azt előbb cm2 -ként 800—900 g. nyomásra kell expandálni, mire a víz bevezetése történik. Mindazonáltal kísérletek mutatták, hogy a víznek a gőzzel való ke verése a derítésnél sokkal jobb eredményeket szolgáltat. A nyersezukor második és harmadik produktumának aftínálásánál a kristályokat ugyanolyan kezelésnek vetjük alá, mint a nyersezukor-gyárak kristályosodott töltőmasszáját, mely czélra azokat mindenekelőtt a töltőmasszához hasonló nehezen folyó pépes anyaggá dolgozzuk föl és pedig: 1. a kristályok súlyának 20°/0 -át kitevő és egy előbbi műveletből eredő zöldszörppel való keverés által, és 2. e keverékhez kénessav hozzáadása által ugyancsak az előbb említett arányban. A kavarókészűlékben való kezelés után a kristályokat egy órára vagy tovább, a festés foka szerint, magukra hagyjuk és aztán ugyanoly módon, mint előbb a töltőanyagoknál említettük, a ezentrifugába bocsátjuk. Épp igy a gőzzel és az oxygénnel telített vízzel való derítést is épp oly módon végezzük, mint azt föntebb leírtuk. A nyert zöldszörpnek, illetőleg a lefolyó folyadéknak, melyet minden műveletnél nyerünk, helyes kihasználása fehér czukor nyerése szempontjából nagy fontosságú. A kezelendőezukormasszát minden esetben, legyenek azok töltőmasszák vagy nyerskristályok, mindenekelőtt egy, az előző műveletből eredő, a czentrifugából lefolyó folyadékkal keverjük, mikor is 100 kg. nyerskristályra 20 kg., illetőleg 100 kg. töltőanyagra 10 kg. jön ezen folyadékból, mire az egészet az említett arányban kénessavval kezeljük. A tapasztalat azt bizonyította, hogy eme folyadékoknak a leirt módon való egymásutáni használata általlegnagyobbmennyiségű fehér ezukrot nyerünk; éppigy elemezés útján ki lett mutatva, hogy ama minden egyes művelet után nyert említett folyadékok mindig kevesebb és kevesebb kristályosodható ezukrot tartalmaznak és pedig oly mértékben, hogy azokat lassanként teljesen ki lehet zárni az üzemből, miután végre nem birnak elegendő czukortartalommal, hogy a bennük foglalt kristályosítható czukornak a szokásos eljárások segélyével való további kinyerése a fáradságot megérdemelné.
